Két nappal később már Anduinnak is világos volt a beérkező hírekből, hogy Kharanos nem az egyetlen hely volt, amely súlyos károkat szenvedett: Uldamantól Loch Modanig rengeteg ásatási helyszín beomlott, és Menethil Harbourt félig elnyelte a tenger. Magni gyorsabb munkára fogta a fordítókat és kiderült, mi van az earthen táblára írva: egy rituálé, amellyel magához Azerothhoz szólhat a végrehajtója. Magni úgy döntött, ez ő maga lesz: noha a földrengés nyomai Teldrassilt is érintették, a legerősebben a törpék földjét érintette a dolog. Méghozzá már másnap végre akarta hajtani a szertartást. Előtte azonban még beszélt Anduinnal – Aerin a halála előtt jelentette neki, hogy a herceg igyekezett ugyan, de sosem lesz belőle harcos. Viszont High Priest Rohan szerint a Light erőssé tette a fiút, és a mentésnél sokkal jobban teljesített, mint az várható lett volna. Anduin is beismerte magának, hogy a papok útja szimpatikusabb a számára, mint a harcosoké – nem véletlen, hogy amikor Magni ajándékot adott neki a fegyvertárából, az egy díszes buzogány volt, a Fearbreaker: amely értő kezekben vért fakasztott már sok csatában, de más kezekben elállította azt.

Másnap néhány kiválasztott összegyűlt Magni tróntermében, és egy hatalmas ajtón elindultak a hegység szíve felé, Old Ironforge-ba. Anduin lélegzete elállt a termet borító hatalmas tiszta kristályok láttán, és még jobban, amikor Rohan elárulta neki, hogy ezek gyémántok. A szertartás jól indult: Magni hangokat hallott, a hegy és a föld hangjait… aztán nem tudott odébb lépni, majd megmozdulni, mert – ahogy a tábla szövege ígérte – eggyé vált a heggyel, méghozzá szó szerint: a törpék királya maga is gyémánttá változott. Egy órán belül Ironforge csendessé és kihalttá vált, és elkezdték keresni Muradint és Brannt, mint a trón örököseit. A törpék gyászában osztoztak az Alliance vezetői: Varian, Jaina, Tyrande, Malfurion és a draeneiok képviseletében Far Seer Nobundo. Sőt, érkezett követ a goblinoktól és Thralltól is.

Thrall közben utolsó cselekedeteként a Warchief posztján aláírta az Orgrimmar újjáépítéséről szóló szerződést, majd távozott – de ebben feltartotta kissé Cairne. A vén tauren közölte Thrall-lal, hogy Garrosh nem kész erre a feladatra; mire Thrall annyit felelt, hogy nem véletlenül kérte meg a nyugodt High Chieftaint arra, hogy segítsen a tanácsaival lehűteni a forrófejű harcost. A Nagrandba érkező sámánt nem várta fogadóbizottság – ahogy kérte –, csak egyetlen mag'har nő, egy Aggra nevű sámán. Greatmother Geyah rábízta unokája tanítását, mint Garadar sámánjai közül a legrátermettebbre. Hogy a dolog ne legyen egyszerű, Aggra nyíltan kimutatta nem egyszer, hogy nem kedveli Thrallt – ez legalább kölcsönösnek bizonyult. Nemsokára a nő beszélgetni vitte: Outland elementáljaival, akiknek egy része hajlandó is volt erre, másokat azonban megrontott vagy megőrjített Draenor pusztulása, és bár egy részüket vissza lehetett téríteni még az egyensúlyukhoz, a legtöbbet a két sámán kénytelen volt megölni.

Anduin Ironforge-ban maradt apja kérésére, amíg meg nem érkezik a jogos örökös Magni trónjára – de amikor egy nap hívták őt és Rohant is a High Seathez, kiderült, hogy ez komplikáltabb lesz, mint azt mindenki szeretné. A trónon ugyanis érkezésükkor egy fiatal törpe nő ült, ölében egy kisgyerekkel… és Dark Iron testőrséggel körülvéve. Moira Bronzebeardhez is eljutott apja sorsának híre, és jogos örökösként elfoglalni készült a trónt, elvégre Magni sosem tagadta ki a lányát. Csakhogy amikor Anduin jelezte, hogy itteni kötelessége véget ért és ideje hazatérnie, a magát máris királynőnek tartó Moira nem engedte el. A trónteremből távozva Anduin, Rohan és Belgrum megdöbbenve vették észre, hogy a Great Forge mellől eltűntek a griffek – Gryth Thurden, a gazdájuk szerint Dark Iron őrök jelentek meg, közölték vele, hogy az állatok betegek, ami az Alliance minden fajára veszélyes és ezért el kell őket zárni karanténba. A következő meglepetésként az a hír jött, hogy a Deeprun Tramet az alagút veszélyessége miatt lezáratta Moira. Végül a Dark Iron őrök lefogtak minden mágust a városban… hogy kihallgassák őket bizonyos ügyekben. Vagyis Ironforge bezárult: se ki, se be nem lehetett jutni.

Cairne próbálta ellátni a feladatát Orgrimmarban, de a tanácsai süket fülekre találtak gyakorlatilag minden esetben. A város nem is tetszett neki igazán: Garrosh az újjáépítésnél – a tűzveszély elkerülése miatt – a korábbi fa és bőr helyett brutális kinézetű fémfalakat emeltetett… amelyek túlságosan emlékeztették a vén taurent azokra a képekre, amelyeket Hellfire Citadelről látott. Végül inkább távozott. De ha már korábban nem hivatalosan Hamuul engedélyt kapott a tárgyalásra a night elfekkel, akkor ezt kár lett volna veszni hagyni – és a druida szerencsésen meg is tudott szervezni egy ilyen találkozót Ashenvale-ben. 5 tauren Hamuul vezetésével, és 5 night elf Elerethe Renferal irányításával. Jól indult a találkozó, amíg fel nem tűnt egy kisebb ork csapat. Lemészárolták a night elfeket és az egyik taurent is megölték, noha maguk is szenvedtek veszteségeket. A többi druidát megkímélték – egy darabig… aztán a dühös és a vezetőjükkel épp vitázó Hamuul nyilakat kapott a hátába és a többi tauren is meghalt. A Twilight's Hammer ritkán végez félmunkát. Ezúttal kissé pontatlanok voltak; Hamuul túlélte a dolgot azzal, hogy medve alakba változott, mielőtt a nyilak becsapódtak volna, bár a sebei elég súlyosak voltak ahhoz, hogy ne tudjon visszatérni Thunder Bluffba, csak egy bagollyal üzenjen Cairne-nek.

Garrosh Orgrimmarban tovább mélyítette apja örökségének elfogadását azzal, hogy magára tetováltatta ugyanazokat, amelyeket Grom is hordott: az állkapcsát feketére, és a testére különböző szimbólumokat. Aznap éjjel beviharzott a tróntermébe Cairne, aki megvádolta a Sentinelek elleni támadással és a druidák lemészárlásával egyaránt, és amikor Garrosh elküldte volna, mint őrültet, visszakézből szájon vágta. Tradicionális kihívás volt, mak'gora; az ork azonban nem akart harcolni és ezért a régimódi viadalt javasolta, amely halálig folyik. Meglepetésére Cairne gondolkodás nélkül belement ebbe a többi hagyományos szabály mellett: nem viselhetnek semmit, csak egy ágyékkötőt; legalább egy szemtanút hoznak, aki a harc tisztasága felett őrködik; és mindkettejüknél egy fegyver lehet, amelyet egy sámán szent olajjal megáldhat – és ha ezt valamelyikük elveszti a harc közben, egyikük sem veheti fel újra. A harc előtt a tauren meglepve látta, hogy a Gorehowlt Magatha Grimtotem áldotta meg; bár nem volt ez a lépés teljesen váratlan. Azt is eldöntötte, hogy ha a harc után a Grimtotem törzs nem fogad hűséget a Hordának, akkor távozniuk kell Thunder Bluffból száműzöttként. A küzdelem egyoldalúan indult: Cairne villámgyorsan megsebezte Garrosht háromszor is és majdnem megfosztotta a fegyverétől is, de az ork válaszcsapása kettétörte a tauren rúnalándzsájának nyelét és megsebesítette őt. Ez elég is volt: Cairne megbénult, és amikor rájött, hogy elárulták, már nem tudott kitérni Garrosh második, halálos ütése elől.

Magatha elégedetten nézte ezt végig, hiszen az általa használt olaj nem szent volt, hanem mérgezett; és Cairne halála után azonnal visszaüzent a tauren településekre a Grimtotem ügynököknek. A kommunikációt blokkolták, nehogy gyorsan elterjedjen Cairne halálhíre. Thunder Bluffban lemészároltak álmában, csendesen mindenkit, aki elég erős volt ahhoz, hogy szembeszálljon Magathával vagy követőket gyűjtsön ellene. Bloodhoof Village-ben a támadókat vezető sámán, Jevan Stormsong visszatartotta csapatát – ő maga előre ment, de nem kikémlelni az esetleges ellenállást, hanem figyelmeztetni Baine Bloodhoofot a merénylőkre. Baine hitt neki, miután látta a Stormsongnál levő darabkát apja törött fegyveréből, és egy ügyes trükkel – kodókat küldtek a harcba, akik legázoltak mindenkit, aki az útjukba került – az ifjú Bloodhoof, az utolsó a vérvonalból el tudott menekülni. Camp Taurajo volt az első állomása, amely eléggé jelentéktelennek tűnt Magatha szemében, így itt nem támadtak hívei, majd innen továbbindult egy biztonságosnak tartott helyre: Theramore-ba. Egy jó hírt azért itt is kapott: noha Camp Mojache és Sun Rock Retreat is a Grimtotemek célpontja volt Bloodhoof Village és Thunder Bluff mellett, az utóbbi helyen sikeresen visszaverték a támadást. Egy hírvivő kicsúszott a Grimtotem-hálóból és eljutott Drek'Tharhoz... ahol a történet a vén sámán segédjét, Palkart rádöbbentette arra, hogy Drek'Thar álmai akár igazak is lehetnek, hiszen a druidák tanácsának lemészárlása megvalósult; igaz, 2 hónappal később. Márpedig egy másik álma szerint a világot szörnyű kataklizma sújtja majd…

4 nappal azután, hogy Moira megérkezett Ironforge-ba és lezárta a várost, vacsorára hívta legértékesebb túszát, Anduin Wrynnt. A herceg és az önjelölt királynő pszichikai harca során Anduinnak sikerült kihúznia Moirából, hogy Dagran Thaurissan nem bűvölte meg; hacsak azzal nem, hogy komolyan vette, mint uralkodásra alkalmas személyt, amire a fiúutódra vágyó Magni nem volt képes. És azt is, hogy a célja a törpék totális egyesítése a fia, Dagran uralma alatt. A vacsora után a fiú gyorsan összeszedte a legfontosabb holmijait és az eddig elrejtve őrzött Fearbreakert, majd kihasználta Jaina ajándékát, és Theramore-ba teleportált a hearthstone-nal – ahol szembetalálta magát egy morcos taurennel... Baine Bloodhoffal. Baine – ismerve Variant és az ő hozzáállását a Hordához – nem igazán örült Anduin felbukkanásának, de miután tisztázták, hogy mindketten menekültek, és egyikük sem követi vakon az apját vagy a frakciójának egyéb vezetőit, leültek tárgyalni és megosztani a történeteiket.

A harmadik epizód a zárással holnap délelőtt következik majd. (frissítés: itt olvasható)