Noha igyekeztem türtőztetni magam, azért kb. fél órára benéztem az alpha Warlords szerverre, és felmértem, hogyan is kezdődik a hordások története - a továbbiakat egy szóval tudom összefoglalni: SPOILER!!!
Szóval a frissen létrehozott premade karakter - iLvl500-as zöldekben, és egy iLvl500-as kék fegyverrel - Frostfire Ridge déli partján találja magát a sziklák mellett, egy gunship roncsai előtt. Ismerősök is vannak a közelben: Archmage Khadgar, Thrall, Lady Liadrin és egy tauren warrior, bizonyos Olin Umberhide. Rajtuk kívül két Frostwolf orkkal is találkozhatunk: az egyikük Ga'nar, a másik Farseer Drek'thar. Mielőtt felvettem volna az első questet, végigbeszélgettem mindenkivel, és ebből kiderült az az előzetes történet, amit kénytelenek voltunk kihagyni - a tulajdonképpeni Draenorra kerülésünk.
Az Iron Horde megtámadta a mi Azerothunkat a Dark Portalon keresztül, és letarolták Blasted Landset. A karakterünk volt a parancsnoka annak az egységnek, amely a támadás visszaverése után ellencsapást indított, hogy elpusztítsa az itteni Dark Portalt (megjegyzem, ez igencsak hasonló Khadgar eredeti akciójához a Warcraft II: Beyond the Dark Portalban, aminek eredményeként Outlanden ragadt 20 évre az expedíciós haderő többi tagjával). Néhányan túléltük ezt - lásd a fenti listát -, és nem mellesleg kiszabadítottunk Gul'dan fogságából 2 fontos Frostwolf orkot. Drek'thar elmondta, hogy Gul'dan démoni energiákkal kísérletezik, és ő is a kísérlet alanya lett volna, de nekünk köszönhetően megúszta ezt Ga'narral együtt.
Hálából elvisz minket a klánja fejéhez, Durotanhoz - Thrall itt kezdett el igazán érdeklődni -, aki úgy véli, hogy célszerű lenne bázist kialakítani a környéken az Iron Horde-dal szembeni ellenállás háttereként - ez lesz a garrisonunk. Khadgar összeszedi minden tudományát és portált nyit a mi Orgrimmarunkba, ahonnan némi erősítés érkezik: ork peonok, és a jó öreg Gazlowe, aki anno felépítette Orgrimmart is; milyen nehéz lehet akkor egy garrison felhúzása? Nos, mint kiderül, a helyi fauna nem nézi jó szemmel, hogy betolakodunk az élőhelyükre, és persze alapanyagok is kellenek, ezért a folytatásban a garrison építését kezdjük el az ellenséges állatok és gronnlingek megritkításával, valamint favágással... és itt hagytam abba, hogy maradjon mit streamelni később
Egyszerűen ez a sztori számomra elfogadhatatlan. Egy katyvasz.
Ami pedig a CoT-ot illeti; el kell fogadni, hogy játékmechanikai okokból kifolyólag a "kalandozók" dolga elvégezni a melót, a bronzsárkányok ebben csak asszistálni fognak ugyanúgy, ahogy pl: a BG-ben is, ahol úgyszintén kvázi honor-vadász zsoldosokként cséplik egymást a játékosok ahelyett, hogy az Alliance és a Horde valódi háborúkkal döntenék el a stratégiailag kiemelt területek illetve értékes nyersanyagforrások birtoklásának jogait.
A bronzsárkányokkal meg tényleg össze-vissza kever a blizzard már azóta, hogy bekerültek a játékba. Ez az időutazás cucc jó poén volt 1-2 alkalommal, amíg visszamentünk Warcraft 3-as területekre / Thrall múltjába - de mióta komolyabb hangsúlyt kapott az egész "idősíkok" dolog, azóta szerintem úgy összességében a játék rovására ment.
Oké hogy nem az egész lakosság megy át a másik dimenzióba, de aki átmegy az hiányozni fog az eredeti világból. Ha jól értem. Javítsatok ki, ha nem.
Ez még peonoknál nem lényeg, de mi van a katonákkal. Azok a katonák esetleg egy határvidéket védhettek vagy erősítésként küldhették volna őket. Mivel hiányoznak az eredeti dimenzióból, akár rajtuk múlhatott az, hogy az eredeti világban maradt csapatok elfoglaltak e egy helyőrséget vagy sem. Vagy mondjuk pont Grand Marshal Johnatan Filppo helyes döntése kellett volna egy helyzetben, de ő a mási kdimenzión küzd, ezért a helyettese az eredetin rossz döntést hozott.
Én, mint eredeti dimenzión maradt hadvezér kihasználnám, a megváltozott erőviszonyokat egy jó kis határvillongásra. Ebből gondolom, hogy valamennyi biztos változni fog. Egy-egy falut elfoglal az ellentétes frakció. Csak úgy Hofi stílusban:
Lépek egyet - ez a virág már az enyém
lépek még egyet - hopp ez virág is már az enyém
na lépjünk még egyet - SZTOJ!