A Történelemóra ma esti kiadásának főszereplője a 3 jelentős törpeklán egyike, a Wildhammer klán.
A titánok hozták létre az eartheneket, hogy rendben tartsák Azerothot, miután az elsőnek erre készített lények, a troggok instabilnak és elfogadhatatlannak bizonyultak. Az earthenek azonban nem voltak ellenállók az Old Godok által készített Curse of Fleshsel szemben, és idővel sziklatestük hús-vér alakká változott. Amíg ez bekövetkezett, addig a titánok Uldaman nevű városában aludtak, és felébredésükkor megdöbbenve vették észre, mennyire megváltozott Azeroth a Sundering után. Az earthenek vándorolni kezdtek, és lassan elfelejtették, honnan származnak; végül egy magas hegység mélyén építették ki barlangvárosukat, Ironforge-ot. A high elfek nevezték el őket törpének. A törpék végül 3 nagy nemzetségre oszlottak: a Bronzebeard, a Dark Iron és a Wildhammer klánra, akik felett Modimus Anvilmar uralkodott. Azonban ő gyermektelenül halt meg, és az utódlásért kitört a War of the Three Hammers, a törpék polgárháborúja. A háborút a Bronzebeard klán nyerte és Madoran Bronzebeard maradt Ironforge ura; a Dark Iron klán délre, a Redridge Mountainsbe költözött, ahol megalapította Thaurissan városát; a Wildhammerek pedig északkeletre költöztek Khadros Wildhammer vezetésével, ahol felépítették Grim Batolt.
Pár évvel később a Dark Iron klán ismét támadásra készült, hogy megszerezze a törpék feletti fennhatóságot; a mágus-thán Thaurissan vezette az Ironforge elleni offenzívát, míg felesége, a warlock Modgud Grim Batolt vette ostrom alá. Modgud irányította az árnyékokat, sötét lényeket idézett meg a városba és félelmet oltott ellenfelei szívébe - és ezzel sikerült behatolnia Grim Batolba is. Szerencsére Khadros Wildhammer megtörte az ostromlókat, és Modgud utolsó mentségként sötét erőket szabadított el a városban; azonban Khadros végzett vele, és seregének utolsó túlélői a város mélyére menekültek - ahol ironikus módon épp az általa elszabadított erők alakították át ezeket a Dark Iron túlélőket a halszerű, állatias skardynokká. A Wildhammer sereg ezután Ironforge alá vonult és segített visszaszorítani Thaurissan erőit délre; ám az üldözést abbahagyták, amikor a varázsló félresikerült idézése elpusztította Redridge legnagyobb részét és létrejött Searing Gorge, Burning Steppes és a Blackrock Mountains. A csata emlékére építették fel a törpék Madoran és Khadros szobrát Loch Modanban, a Thelsamar felé vezető úton; míg a délre vezető utat lezárták.
Madoran felkínálta a Wildhammereknek, hogy költözzenek vissza Ironforge-ba, de ők nem éltek ezzel - azonban arra is ráébredtek, hogy a Modgud által elszabadított erők miatt Grim Batol immár nem lakható számukra, így északra költöztek Aerie Peakbe; de Grim Batol környékén is fenntartottak pár előőrsöt a biztonság kedvéért. A klán nem rajong annyira a technológiáért, mint a Bronzebeard rokonok, és a sötét mágiától is távol maradtak a Dark Ironokkal szemben. Hinterlandsen összebarátkoztak az itt élő griffekkel és megszelídítették őket, ezzel repülő hátasokhoz jutottak; illetve egyes tagjaikból képzett sámán vált. Az idők során magasabbak, vadabbak és szikárabbak lettek, mint a Bronzebeard klán tagjai; öltözetük grifftollakkal díszített bőrpáncél, és gyakran tetováltak. Egyesek vad törpékként ismerik őket. Szintén megkülönbözteti őket a Bronzebeardektől, hogy őket nem igazán érdekli a titánokhoz kapcsolódó múlt és az ásatások. Egyik kedvenc sportjuk a goblinok zeppelinjeinek levadászása.
Az orkok megjelenésekor nem léptek be az Alliance-ba; viszont szövetségesként több ízben is segítséget nyújtottak a harcokban - a törpe gryphon riderek hatékony ellenfelei voltak a Dragonmaw ork klán rabszolgaságában levő vörös sárkányoknak a légi harcok során, és utánpótlás szállítása is lehetséges volt a segítségükkel. Vezetőjük, Kurdran Wildhammer és egy kisebb csapat gryphon rider elkísérte Khadgar és Turalyon expedícióját is Draneorra, hogy bezárhassák a Dark Portalt - és a bolygó pusztulását is túlélték, ottani új otthonuk a Shadowmoon Valley-ban felépített Wildhammer Keep lett.
Kurdran eltűnése után a klán új vezetője Falstad Wildhammer lett, akit Dragonreaver néven is ismernek. Falstad már a Második Háborúban is harcolt: előbb Hasic kikötőjét védte egy csapat gryphon riderrel, majd társainak halála után Rhoninnal és Vereesával tartott és harcolt a grim batoli csatában a Dragonmaw orkok és Deathwing ellen is. Ezzel elnyerte Alexstrasza és a vörös sárkányok barátságát. Falstad sem lépett be hivatalosan az Alliance-ba, így a Thrall-féle Horda sem kezelte ellenségként; viszont szorosabb kapcsolatokat épített ki korábbi szövetségeseivel.
Az Azerothon maradt Wildhammer törpék gyakorlatilag kimaradtak a Harmadik Háborúból. A Scourge nem érte el Hinterlandset, így a Wildhammer klán gyakorlatilag a korábbi életét folytatta szomszédai pusztulása után is, habár az utánpótlásuk és a kereskedelmük alaposan megsínylette Lordaeron és Quel’Thalas végét. Egy kisebb csapatuk Jaina erőivel Kalimdorra került, azonban nem maradtak Theramore-ban: mivel a környéken nincsenek hegyek, új lakhely után néztek. Ironforge-ból érkezett rokonaik Bael Modanba mentek, ahol ásatásokat kezdtek, de ez a vidék túl meleg volt a hűvösebbhez szokott Wildhammereknek és a griffeknek, így ők északra vonultak és engedélyt kaptak a night elfektől, hogy Hyjal déli vonulatain, Ashenvale-ben lakjanak (ez a játékban nem látszik). Néhány menekültet is befogadtak Aerie Peakbe, és a területükön található az egyik utolsó megmaradt high elf őrhely, Quel’Danil Lodge (a másik az Eastern Plaguelandsen levő Quel’Lithien Lodge volt, amelynek lakói mára mind halottak). Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne maradt volna veszély: az Amani trollok itt élő két törzse, a független Witherbark és Vilebranch, illetve a Hordához csatlakozott Revantusk törzs egyaránt Aerie Peak vesztét tervezte.
A Cataclysm után azonban a semlegességi politikát nem lehetett fenntartani, a Wildhammer klán belépett az Alliance-ba. A forsakenek előrenyomultak és Hinterlandsben is felépítettek egy kutatóállomást, emellett a Revantusk törzs segítséget kapott a Hordától és megpróbálta elfoglalni Jintha’Alort. Falstad Wildhammer eközben elhagyta Aerie Peaket és Ironforge-ba költözött, mint a Council of the Three Hammers klánját képviselő tagja. Kurdran visszatért Outlandről, és a Twilight Highlandsen levő Wildhammer törpék megszervezésébe fogott; ez némi vita és egy házasság tető alá hozása után sikerült, és az itteni törpék is csatlakoztak a Twilight’s Hammer elleni harchoz.
A jövő héten a Történelemórában ismét visszatérünk egy tárgyhoz: noha esett már szó a Scythe of Elune-ról, azóta a Blizzard kibővítette a hozzá kapcsolódó történetet a Curse of the Worgen című képregényben.
Akkor ez a bot .. illetve kasza féleség nagyon értékes dolog
Ez is jó volt, köszi.
Csak azt nem értem, mi köze a scythe of elunenak a worgenekhez...vagy én értettem rosszul?