A Történelemóra mai kiadásában - ígéretemhez híven - Gilneasba látogatunk el, méghozzá Lord Darius Crowleyhoz.
Lord Crowley viszonylag fiatalon emelkedett a gilneasi nemesség vezetői közé. Azon kevesek közé számított Gilneasban, akik valóban hittek az Alliance hasznosságában és teljes erejével támogatta, hogy Gilneas segítse az Alliance-t a Második Háború alatt. Azonban ennek végén Genn Greymane-t felbosszantotta, hogy az Alliance nem végzi ki az elfogott orkokat, hanem internáló táborokba gyűjti őket - és úgy döntött (elsősorban Lord Vincent Godfrey tanácsára), hogy elzárja Gilneast Azeroth többi részétől.
A Greymane Wall megépítése azonban kettévágta Gilneast, és az ezután Northgate néven ismert terület a faltól északra ragadt - ide tartozott Pyrewood Village, Ambermill, Shadowfang Keep és Fenris Isle. Márpedig ezek a területek mind Crowley birtokaihoz tartoztak, akinek két választása maradt: vagy délre költözik, hogy országában maradjon és megpróbálja meggyőzni királyát, vagy a birtokán él továbbra is és elveszti kapcsolatát Gilneasszal. Lord Darius délre költözött, de igyekezett fenntartani kapcsolatát az északi területekkel.
Gilneas kapuja nem nyílt meg akkor sem, amikor a Scourge elpusztította Lordaeront a Harmadik Háborúban. Ugyanakkor az élőhalottak ostrom alá vették a Greymane Wallt is, így Genn is igyekezett valami segítséget szerezni: ezért megbízta Archmage Arugalt, hogy dolgozzon ki valamilyen megoldást. Arugal egy olyan könyvhöz nyúlt, amelyet Dalaranból mentett ki és Ur írta; ennek segítségével idézte meg az első worgeneket, majd terjesztette el Northgate területén a worgen átkot. Maga Darius Crowley sem volt tétlen: híveiből megszervezte a Gilneas Brigade nevű katonai egységet, amely Jaina Proudmoore-hoz csatlakozott, és elkísérte a mágust Kalimdorra, valamint részt vett a hyjali csatában is.
Azonban ezzel Lord Darius nem volt elégedett és további lépésekre is készült: ezért nagy mennyiségű fegyvert halmozott fel Gilneas Cityben és felkelés kirobbantását tervezte. Csakhogy ezt keresztbe húzta Crowley letartóztatása, ugyanis Lord Godfrey elérte, hogy letartóztassák a rebellis nemest. Ez azonban nem gátolta meg a polgárháború kitörését: Crowley támogatói elindították a Northgate Rebellion néven ismert felkelést, amelynek vezetőjeként mindenki Crowleyt ismerte el, noha ő börtönben ült.
Mintha Gilneasnak nem lett volna elég baja, a polgárháború mellett Arugal worgenjei is gondot jelentettek: a worgen átok átjutott a Greymane Wallon, és egyre több gilneasi embert fertőzött meg. Lassan a háború átalakult az emberek és a worgenek küzdelmévé, miközben a polgárháború sem fejeződött be. Amikor a worgenek végleg győztesnek tűntek, Genn Greymane Crowleyhoz fordult. Lord Darius egyetértett abban királyával, hogy a szembenállás csak elpusztítaná a királyságot, ezért átadta neki a Gilneas Cityben elrejtett fegyvereket és hátvédként harcolt, amíg kiürítették a várost. Crowley csapatai a Light's Dawn Cathedralban vívták utolsó csatájukat, ahol valamennyien megfertőződtek maguk is.
Csakhogy Lord Crowley nem vesztette el teljesen emberségét worgen alakban sem, és emberei egy részével - akik szintén megőriztek valamennyit magukból - délre vonult vissza, Blackwald erdejébe. Itt rábukkant egy ősöreg fára, amelyet Tal'dorennek hívtak és night elf druidák otthona volt titokban. Crowley elkezdte összegyűjteni a worgeneket és segített nekik ismét visszatérni öntudatukhoz. Hamarosan ismét összetűzésbe került Lord Godfreyvel és Genn Greymane-nel, és csak akkor fogadta el a király ajánlatát az erők egyesítésére, amikor Genn felfedte, hogy őt is megharapta egy worgen és átterjedt rá is a fertőzés.
Crowley ezután nem tartott népének tagjaival, amikor a night elf hajók kimenekítették a gilneasiakat Darnassusba, hanem hátramaradt egy kisebb csoporttal és létrehozta a Gilneas Liberation Front nevű gerillaszervezetet, amely a korábbi Northgate területén kezdett harcolni a forsaken támadók ellen. Ebben segítségére volt az itteni worgenek közül Ivar Bloodfang és társai, valamint az Alliance elit egysége, a 7th Legion ide rendelt csapatai. Eközben arra is rájöttek, hogy a worgen átokkal megfertőzött embereket nem tudják feléleszteni Sylvanas val'kyrjei - ezért a lehető legtöbb még túlélő embert igyekeztek worgenné alakítani, beleértve Hillsbrad és Southshore túlélőit, akik Fenris Isle-ra menekültek. A gerillaháború eléggé hatásos volt addig, amíg Sylvanas el nem fogta Lord Darius lányát, Lornát, aki nem lett worgen - ezért nem volt immunis a forsakenné válásra. Crowley elfogadta a felajánlott ultimátumot és letette a fegyvert lánya életéért cserébe, és visszavonult a Greymane Wall mögé; ahol a háború még mindig tart a worgenek és a forsakenek között.
A Történelemóra következő részében a múltba nézünk: a főszereplőnk az első paladinok egyike lesz, Turalyon.
A night elfek azért segítettek, mert felelősnek érezték magukat: a worgenek átka a Druids of the Pack tagjaitól származik, vagyis ezen night elf druidák nélkül worgenek sem léteznének. (a tervezett stormwindi worgen negyed helyén sajnos épp egy bazi nagy kráter van Deathwing jóvoltából)
Én a Blizz helyébe sokkal inkább átadtam volna a szerepeket az embereknek, a 7th Legion-on keresztül. Mégis milyen feelinges lett volna, ha Gilneas City-ben mi vadásztunk worgenekre, majd kimenekítésük után ránk Stormwind-ben? Pedig a Worgen Curse kezelését elnyújtva és egy egyszerű hajóút Darnassusba a Two Forms-ért már jelentősen növelte volna az élményt, azt, hogy mi tényleg fenevadak voltunk és vagyunk. Arról pedig nem is beszélve, hogy Gilneas-nál is elszigeteltebb ne-ek milyen pálforduláson mentek keresztül, hogy a Cataclysm után nemcsak a Highborne-okat, de még ezt a rossz emlékű rontástól sújtott embereket is befogadják egy csúnya, odvas tölgyfa alatt (a korai koncepció, miszerint SW-ben lett volna Gilneas lakóinak menedéke, lényegsen hihetőbb, és miatta nem is kellett volna Grenn Greymane-nak kétfelé válva a két fővárosba szobroznia).
#2: nem keverném össze a night elf druidizmust és a gilneasi druidizmust. Utóbbi valószínűleg valamilyen természetmágia lehet, aminek semmi köze a Cenarius-féle tanításokhoz, de játékmechanikailag a druida skillekkel kellett megoldani a megjelenítésüket.
Egyébként a druidizmus már a worgen lét előtt sem volt ismeretlen Gilneasban (legalábbis utal rá a Gennről szóló történet, hogy a köznép körében régóta űzték titokban a druidizmust), és ugyan ki mástól tanulhatták volna meg a druidizmust az emberek, ha nem az éjelfektől?