3. fejezet: Draenor Végzete

Kil'jaeden és az Árnyék Paktum

Abban az időben amikor Medivh megszületett Azerothon, Kil'jaeden a Megcsaló, a Kavargó Űrben rejtőzött és tépelődött követői társaságában. A ravasz démonúr, mestere, Sargeras utasításai szerint a Lángoló Légió második azerothi invázióját tervezgette. Ezúttal nem akart hibázni. Kil'jaeden arra jutott, hogy szüksége lesz egy új seregre, amivel meggyengítheti Azeroth védelmeit még mielőtt a Légió egyáltalán a világra lépne. Ha a halandó fajoknak, mint az éjelfeknek és a sárkányoknak egy új fenyegetéssel kell szembenézniük, túl gyengék lesznek majd ahhoz, hogy igazi ellenállást fejtsenek ki, amikor a Légió inváziója megkezdődik. Ezidőtájt fedezte fel Kil'jaeden Draenor zöldellő világát, ami békésen járta útját a Nagy Sötét Végtelenben. A sámánisztikus, klánokba szerveződött orkoknak és a békés draeneioknak otthont adó Draenor olyan idilli volt, mint amilyen hatalmas. A nemes ork klánok a nyílt pusztákon vándoroltak és kihívásért vagy kedvtelésért vadásztak, míg a kíváncsi draeneiok kezdetleges városokat építettek a világ égbe nyúló hegycsúcsai között. Kil'jaeden tudta, hogy Draenor lakói remek szolgái lehetnének a Lángoló Légiónak, ha előbb megfelelően felkészítik őket. A két faj közül Kil'jaeden szerint a harckedvelő orkok voltak fogékonyabbak a Légió rontására. Megbűvölte ezért az öreg ork sámánt, Ner'zhult hasonlóképpen mint ahogy Sargeras vonta uralma alá Azshara királynőt korszakokkal azelőtt. Az eszes sámánt csatornaként használva a démon felébresztette az ork klánokban a csaták iránti vágyat és a kegyetlenséget. Nemsokára ebből a spirituális beállítottságú fajból vérszomjas fenevadak váltak. Kil'jaeden ekkor megpróbálta rávenni Ner'zhult és a népét arra, hogy tegyék meg az utolsó lépést: teljesen adják át magukat a halál és a háború csábításának. Ám az öreg sámán, megérezve, hogy népe ettől örökre a gyűlölködés szolgájává válna, valahogyan ellenállt a démon parancsának. Nerz'hul ellenállásán feldühödve, Kil'jaeden keresett egy másik orkot, aki végre a Légió karmai közé vezethette volna népét. Az agyafúrt démonúr végül meg is találta azt a készséges tanítványt, akit keresett - Ner'zhul ambíciózus tanonca, Gul'dan személyében. Kil'jaeden elmondhatatlan hatalmat ígért Gul'dan feltétlen hűségéért cserébe. A fiatal ork mohón szívta magába a démoni mágia tanításait és a történelem egyik leghatalmasabb halandó boszorkánymestere lett belőle. Más fiatal orkokat is megtanított a mágia művészetére és azon fáradozott, hogy eltörölje az orkok sámánisztikus hagyományait. Gul'dan újfajta mágiát mutatott követőinek, egy rettenetes új hatalmat, amit teljesen átitatott a rontás. Kil'jaeden igyekezett megerősíteni hatalmát az orkok felett ezért segített Gul'dannak megalapítani az Árnyék Tanácsot, egy titkolózó szektát, ami a háttérből manipulálta a klánokat és terjesztette a boszorkánymesteri mágia használatát Draenoron. Ahogy egyre több és több ork kezdte alkalmazni a boszorkánymesterek mágiáját, Draenor zöld mezői és kanyargó folyói lassan megfeketedtek és valahogy kifakultak. Idővel a kiterjedt puszták, amelyeket az orkok generációkon át az otthonuknak tekintettek kiszáradtak és csak vörös, terméketlen talaj maradt utánuk. A démoni energiák lassan, de biztosan pusztították a világot.