Két hete elkezdtünk filozofálni tervezésről meg fegyelemről. Furcsa szavak ilyen környezetben, de mégis oly fontosak ha sikeresek akarunk lenni. Lássuk mire is céloztam nagy komolysággal.

Felkészülés, tervezés és fegyelem. Ez volt az a három szó, melyek közül a felkészülést szeretném bővebben kifejteni. Valószínűleg közületek sokan túl vannak már a felkészülési szakasz egy részén, de többről van szó annál, hogy jól megtanuljuk mi az a bid meg buyout, mi az ami "jól megy", bekészítjük a legkényelmesebb fotelünket és "Epixxet csakis drágán eladni!" csatakiáltással belevetjük magunkat az Aukciós Ház unalmas és Choo-Choo-zással teli mindennapjaiba.
Ha szánunk egy kis időt az interneten olvasható anyagok átböngészésére, máris előrébb vagyunk Átlag Pistinél, aki fogta és jól berakta AH-ba azt a szép új kardot vagy a kínkeservesen legyártott Power Torrent enchant scrollt természetesen bődületesen buta áron. A felkészülési szakasz pont az ilyen hibák elkerüléséről szól.
Tájékozódnunk kell árakról, emberekről, figyelnünk a trade csatin folyó beszélgetésekre, meg kell ismernünk szerverünk népességének eloszlását. Nagyjából tisztában kell lennünk a szakmák piacképes tárgyaival és ezekből az információkból összegyúrni egy olyan tervet, ami szerintünk megfelelő.
Ha már játszunk egy ideje a szerveren akkor nagyjából ismerjük a frakciónk klánjait. Tudjuk melyek a legjobb klánok, a feltörekvő középmezőny és a gyűjtő klánok.
Ha gyártószakmá(ka)t választunk fő pénzforrásként, a gyakran raidelő klánok tagjai lesznek az elsődleges célpontjaink. Az ilyen klánokban jellemző ugyan egymás segítése, de ennél jellemzőbb a lustaság és türelmetlenség, amit mi szeretnénk a lehető legjobban kihasználni. Egy upgrade-t jelentő itemet frissen megszerzett (és nem koldus-szegény) ember nem fog várni arra, hogy a klán enchantere vagy jewelcraftere tudjon rá időt szakítani. Be fog ballagni AH-ba és ki fogja fizetni a sok száz, esetenként ezer aranyat csak azért, mert nincs kedve várni... most akarja de azonnal. Ráadásul személyenként többszöri esetről beszélünk hosszútávon. Ezért lesznek örök divatszakmák, mint például az enchant, jewelcraft, blacksmith vagy az alchemy.

Ennél lényegesebb viszont a jövőbeli ellenfelek megismerése. Erre bizony rá kell szánni pár napot, akár egy hetet is. Jegyzetelhetünk is az elején. Ha már tudjuk, mivel szeretnénk kereskedni, akkor minél jobban meg kell ismernünk az arra épülő piac nagy neveit, kifigyelni szokásaikat. Ezt tehetjük úgy is, hogy egy konkrét itemet elkezdünk figyelni (legyen mondjuk egy gyakori back enchant). Ha napjában többször ránézünk, a nap végére már ismerős nevekbe fogunk botlani. Ők azok akik mindig a legolcsóbbak, sosem tesznek be 3-5 darabnál többet egyszerre és általában egymás ellen harcolnak.

Ha már van néhány ilyen nevünk ne restelljük őket felvenni friendlistre és kezdődhet a kémkedés. Ki kell figyelnünk a szokásaikat: általában mikor online-ok / offline-ok, mivel kereskednek még, milyen gyakran ellenőrzik, hogy ők e a legolcsóbbak,  mely klán tagjai, beszélgetnek e trade csatin és ha igen miről. Bátran pötyögjük be célpontunk nevét az Armory keresőjébe, vizsgáljuk meg a gearjét, achievementjeit és Recent Activity-jét. Ha magas szintű karakterről van szó, a gearjéből és az aktivitásából következtetni tudunk raidelési szokásaira, klánjának raididőpontjaira. Ha a célpontunk gyakran raidel, akkor már meg is van az első gyenge pont: raididőben nem kell vele számolnunk. Az ilyen emberek raid előtt bepakolják mindenüket AH-ba és maximum a raid szünetében nézik meg egyszer, de raid után mindenképp ez lesz az első dolga.

Más a helyzet ha egy lvl1-es klán nélküli célpontról van szó. Ebben az esetben nagyban redukálódik a bevethető eszközök száma, de még mindig van esélyünk arra, hogy a nevéből következtessünk a többi karakterére. Nincs nagy esély erre, de mindenki látott már a mainje nevét egy "bank" szócskával megtoldó bankaltot. Randomnévbank nevű barátunk nem számolt velünk és rossz nevet választott, mert újból megkérjük Armory barátunkat, hogy listázza ki szépen a Randomnév nevű embereket és alkalmazhatjuk rá a fentebb említett 007-es trükköket. Azért, hogy biztosak legyünk abban, hogy a megfelelő embert követjük, vegyük fel mindkét karaktert friendlistükre és már csak figyelnünk kell, hogy ha az egyik karakter offline-ra megy, kis idő múlva online jön e a másik karakter. Persze előfordulhat, hogy rögtön nem arra a karakterre logol, amit mi röntgenezünk, ezért ez kicsit időigényesebb folyamat és némi szerencse is kell hozzá. De egy pár napos vizsgálódás után meg fogjuk tudni mondani, hogy adott alt adott mainhez tartozik e. Ha sikerül kifigyelnünk egy ilyet, az hatalmas előny az adott ellenfél ellen.

Gyakori hiba még, amit el szoktak követni a saját klán alapítása. Persze, tök jó saját klánba tömöríteni a crafter és farmer altokat, nem beszélve a klánbank előnyeiről. De azok, akik nem tesznek óvintézkedéseket hatalmas támadható felületet alakítanak ki; az Armory lassan átveszi a derék Google-től a megtisztelő "barát" titulust. Rövid nyomozás után megtudhatjuk, hogy egy nagyobb klán tagja e, vagy klánjában csak pár karakter leledzik. Három - kilenc tagot számláló klánok már gyanúsak, de akkor sincs veszve a dolog, ha ennél nagyobb létszámról van szó. A mindössze néhány fős klánok összes karakterét vegyük fel friendlistre és figyeljük a karakterek ki-be logolását; 1 percen belüli váltások jó eséllyel ugyanazt a tulajt jelzik. Nagyobb klánoknál pedig a klánrangok kiosztása lehet árulkodó jel.

Emlékszem, egyszer egy régi vetélytársam újságolta, hogy egy AH goblin ráwhisperelt és felsorolta a karakterei nevét, ő pedig köpni-nyelni nem tudott a döbbenettől. Pedig gondosan ügyelt arra, hogy saját klánjába beinvelje pár barátját is. Elkövette azt a hibát, hogy minden saját karakterének officeri rangot adott, és a whisper küldőjének csak annyi dolga volt, hogy megnézze Armory-n a klánt és a rangokat. A következő lépése egy jó kis blöff whisper volt, és...  hát blöffölni néha igazán kifizetődő.

A nyomozósdi mesteri szintre fejlesztésében segít nekünk egy nagyszerű oldal, melynek rejtelmeit egy külön posztban fogjuk jól kibeszélni valamikor a jövőben.

Összegezve tehát a felkészülési időszak csak részben szól a jól eladható áruk feltérképezéséről. Sokkal fontosabb része a tájékozódás és a lehető legtöbb információ begyűjtése az árusokról már akkor, amikor ők még azt sem tudják hogy mi létezünk.

Folytatjuk.