![]() |
Impresszum, jogi nyilatkozat | Kapcsolat World of Warcraft is a trademark and Blizzard Entertainment is a trademark or registered trademark of Blizzard Entertainment in the U.S. and/or other countries. wow.lap.hu | mmorpg.lap.hu | Computerworld.hu | PCWorld.hu | GameStar.hu | VideoSmart.hu |
![]() |
Defias Thief
Üdvözletem!
Kihasználom előjogomat, és - szokás szerint - elsőként reagálok Impissimus soraira.
A klán elhagyásának okait ismervén megértem Impissimus lépését, de remélem, hamarosan újra körünkben üdvözölhetjük. Az utóbbi pár napban (talán egy hete is megvan már) nem találkozhattunk vele a klánban, nem láttuk a játékban, és most megvált tőlünk. Hangsúlyozom, remélhetőleg ideiglenesen. De.
Néhány dolgot meg kellene fontolnunk.
Barátunk lépése ne csak egy egyszerű kilépés legyen, hanem valami, aminek értelme, oka van, valami, ami elgondolkodtat. Mint írtam volt, megértem lépését. Mint írtam volt, siettem a billentyűzetet elsőnek magam elé kapni, hogy reagáljak rá. Mint írtam volt, mindezt azért teszem, hogy Imp kilépése ne egy értelmetlen valami legyen, hanem.
Mit tudunk tenni vajon a klánchaten tapasztalható cívódások ellen, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a kláncsatorna a klán érdekeit szolgálja, és ne egy olyan szövegtömeg legyen a képernyőn, amit nem olvasunk el, mert "már megint ölik egymást". Mit kell tennünk, hogy a többiek lássák pl felajánlásainkat, és ne hagyják automatikusan figyelmen kívül a zöld szövegmezőt. Néhány szokásunkat meg kell változtatnunk. Néhány dolgot helyre kell tennünk. És most, amíg ötvenegynéhányan vagyunk, mert ha már kétszer, háromszor ennyien leszünk, akkor késő lesz lépni, ahogy késő lesz lépni akkor is, amikor kiürül a klán...
Realizálnunk kell azt a tényt, hogy egy csapat vagyunk. Ennek figyelembevételével lehet a fajok, kasztok egymással szembenállását kijátszani. És ki is kell játszani. Egy paplovag ne kérjen segítséget egy zsiványtól, vagy egy boszorkánymestertől, ahogy ezek se hagyatkozzanak a Fény követőire. Ne bízzanak meg egymásban csak azért, mert egy oldalon harcolunk.
Lehet torzsalkodni, de ezt egy határon belül kell tartanunk. Sietek kijelenteni, hogy tudatában vagyok én is, és (gondolom) Impissimus is annak, hogy ezek az ellentétek valóban csak karaktereink között élnek, és a klánchaten veszekvők valószínűleg privátban, OOC-ben nem ölik egymást, hanem mondjuk fontos döntéseket hoznak meg teljes egyetértésben.
Tolkien meséjében a törpe, és az elf (ott tündének hívták, hiába, Göncz-öt nem az eszéért szerettük) ellentétes "karakterek" voltak, de félretették ellenségeskedésüket, és közösen harcoltak a célért. Lehet, hogy kicsit túlságosan is összehaverkodtak, ezt ki-ki döntse el maga. De a kezdetben is arra hegyezték ki az ellentéteket, hogy "nekem jobb van mint neked; nekem nagyobb van, mint neked; én szebb barlangban élek, mint amilyen erdőben te, stb."
Igen, ellentéteknek kell lenniük. Igen, az elfeknek és a törpéknek távolságot kell (főleg kezdetben, míg nem mentették meg egymás életét) tartaniuk. Igen, a paplovagoknak és a boszorkánymestereknek rivalizálniuk kell egymással, utálniuk kell egymást. Igen, az elfeknek meg kell vetniük MINDENKIT aki bányászattal vagy vadászattal kizsákmányolja a természetet. Igen, a törpéknek meg kell vetniük mindenkit, aki puhányabb náluk (mindenkit). Igen, és igen. és igen. Viszont.
Nem szabad mindenbe belekötnünk, amit a másik csinál, csak mert a karaktereink utálják egymást. Nem szabad megengednünk, hogy karaktereink fájdalmat okozzanak egymásnak, még ha csak lelkileg is. Karakterünket nevelgetjük, pátyolgatjuk, (tápoljuk, ha úgy tetszik), de mindenképpen sok időt áldozunk rájuk, mindenképpen velük élünk kicsit, hiszen ezért RP ez a szerver, ezért vagyunk szerepjátékosok (sokunk nem csak számítógépen, hanem élőben is, néhányunk sok száz, sőt egy-két ezer órát is átjátszott már, hisz évtizede van minimum Magyarországon szerepjáték), ezért vagyunk a gép előtt órákat naponta. Ezért gyűltünk klánba, hogy EGYÜTT játszunk, hogy EGYÜTT öljük az ellent, hogy EGYÜTT szakítsuk le minél több defias fejét, :lol: hogy EGYÜTT érjünk el sikereket, ahogy EGYÜTT is fogunk szembenézni a kudarcokkal. Erre való a klán, a közösség.
És ha azt látjuk, hogy a közösség, amibe tartozunk széthúzással teli, ha azt látjuk, hogy klánunk prominensei ölik egymást, akkor fel kell tennünk a kérdést: Vajon segítene-e nekem XY, ha egy taurennel állnék most szemben? Vajon felemelné-e a botját, a kardját, vajon mormolna-e varázsigéket az orra alatt ÉRTEM, ha egy perce még szinte halálomat kívánta? Vagy csak állna tetemem felett, és elmosolyodna, miközben szellememnek szembe kell néznie azzal a megaláztatással, hogy halálom után csak legyakja azt a tetűt...
Pontosan tudjuk, hogy karaktereink között szükségszerűek az ellentétek. Ezt nem is vitatom. Erre találták ki a fajokat. Meg a kasztokat is kb. De figyelembe kell vennünk a következőket:
- Egy csapat vagyunk. Azért léptünk be ebbe a klánba, hogy együtt harcoljunk, segítsük egymást, hisz együtt erősebbek vagyunk, mint külön-külön. Ezt hívják csapatjátéknak. Tudom, elfuserált egy frázis, de gondoljunk bele. Szánjunk rá tíz másodpercet. Ha még mindig nem tetszik ez az érvem, akkor jusson eszünkbe két szó: Elite Quest. Ugye? :wink:
- Felelősséggel tartozunk egymás játékélményéért. Különösen hangzik, de igaz. Sikeresen tönkreteheti néhány óránkat, ha valaki megöli előttünk a szörnyeket, amiket mi akartunk, ha elveszi a ládában lévőket gurítás nélkül, ha megjegyzéseket tesz ránk General Chanel-en, vagy /s módban. És ugyanezért kell ügyelnünk, hogy a klánchat-et indokolt esetben, felelősségteljesen használjuk. Hogy a többiek olvassák már el azt a nyomorult zöld szöveget ott lent, fontos dolgokat is közölhet ott valaki!
- Felelősséggel tartozunk magunknak, a saját játékélményünkért. Ha szócsatákba bonyolódunk, aktív és hasznos szerepjáték helyett (és ezzel a játékidőnket húzzuk), ha úgy érezzük, hogy nyűg a játék és nincs kedvünk feljönni, akkor kidobtunk az ablakon 12 ezer forintot, plusz feltöltőkártyánként hatezret. Nem hangzik jó üzletnek, ugye?
Barátunknak azon véleményével, hogy a klánon kívüliekkel szemben van értelme az ellentétek kijátszásának, mélységesen egyetértek. Tudom, hogy ez nyelvi akadályokba ütközhet, de ez ne legyen akadály, ne emiatt öljük egymást a klánon belül. Gondolom van másik magyar klán is a szerveren, vagy klánon kívüli játékosok. Ha valakinek van valami ötlete, hogy hogyan kereshetjük meg ezeket az embereket, az kérem, írja meg a fórumba nekünk! Nem a klánon kívüliek ellen akarok most uszítani, még ha kicsit úgy is néz ki, hanem a klánon belüli viták mennyiségét akarom csökkenteni. És a minőségüket is nem utolsó sorban.
Amiket fent leírtam, azok csak javaslatok. Ötletek. Azért írtam le eme sorokat, hogy gondolkozzunk el rajtuk. Rágjuk meg. Írjuk le a véleményünket. Szokás szerint nem irányelveket fogalmaztam meg. (Ha akarnám sem tehetném). Hanem ötleteket. Ahogy óráimon is mondani szoktam, nálam demokrácia van :lol: Írjatok arról, hogy van-e valakinek ötlete, hogy hogyan lehetne az ellentéteket mérsékeltebben kijátszani! Írjátok meg, ha zavar titeket a klánchat hangvétele, de azt is, ha éppen ez a jó benne! Hallassátok véleményeteket, hisz ezért van a fórum! Ezért vagyunk közösség.
Szokatlanul komoly hangvételű soraimat ezennel zárom. Köszönöm, ha elolvastátok, és mégjobban örülnék, ha el is gondolkodnátok rajtuk, ha már háromnegyed órát görnyedtem felettük :lol:
Csongusz
(Carta)
(Cavaliere)
Murloc
...Még nem szólt hozzá senki a felvetésemhez (fura, pedig még nincs 20 perce, hogy megírtam), ezért előállnék egy javaslattal. Én eddig 2 emberrel beszéltem a fentebb említett témával kapcsolatban, és mindketten(velem együtt, igen, én vagyok a harmadik emmber :lol: ) és egy véleményen voltunk ezügyben. Ha a statisztikát nézzük, ez 100%-os véleményazonosság, tehát lehet, hogy mások is így vannak vele. (imádom a statisztikát, bármit meg lehet vele magyarázni, de csak abban a statisztikában higyj, amit magad hamisítottál :wink: ) Szóval a javaslatom az lenne, indítson a klán egy titkos szavazást (A szavazatszedő lehetne a GM, Rionnah), /w-ben küldhetnétek el a szavazatot. A kérdés pedig lehetne ez:
-Szeretnéd, ha a klántagok bajtársiasan viselkednének, és a klánchat a béke szigete lenne Azeroth világában? vagy...
-Szeretnéd, ha a klánchat továbbra is vad szócsaták színtere lenne, és ha nem erőltetnénk a klántagok bajtársi viszonyát?
Reményeim szerint e két kérdés nem kényszerít senkire semmilyen választ, nem adnak semmilyen értékbillenést egyik oldalra sem. Ha mégis, rajtatok a sor, hogy megalkossátok saját kérdéseiteket. Véleményem szerint az egész klánnak részt kellene vennie a szavazáson, nemcsak a Kilencek tanácsának, mert ez mindenki játékélményét befolyásolja. Remélem hasznos adalékkal szolgáltam, és bízom benne, hogy így, immáron klánon kívüliként is meghallgatjátok a javaslataimat. (Bár ezekből egyre kevesebb lesz, hisz nem vagyok már köztetek, így nem tudom, mik az aktuális problémák.)
Impissimus
Murloc
Kedves Klántársak!
Tagságom utolsó napját felhasználva írok néhány jobbító szándékú zárósort hozzátok.
A szerverünk RP jellegéből fakadóan bizonyos kasztok, vagy bizonyos karakterjellemek között szerepjátékos ellentéteknek kell létezniük. Ám mi egy közös érdek alapján létrejött szövetséget alkotunk, ráadásul bajtársak vagyunk, akik vállvetve harcolnak. Ezért igen furcsán veszi ki magát, amikor kláncseten jellem- kaszt- vagy egyéb ellentétekből egymás torkának ugrunk, tegyük azt bár pusztán szerepjátékos megfontolásból is. Azt javaslom, tegyük félre klánon belüli RP-s ellentéteinket, mert köztünk már nem számítanak a RP-s ellentétek, hisz egy cél alá sereglettünk, szövetségben egymással.
Hogy miért van erre szükség? Mert én személy szerint már 3 emberről tudok (nevük egyelőre maradjon titokban), akiknek tele van a hócipőjük a piti szócsatákból, amik rendszeresen elárasztják a kláncsetet. A szerepjátéknak véleményem szerint nem arról kell szólnia, hogy ki a rátermettebb vitázó, érvelő vagy szónok, de ha közületek néhányan mégis ebben lelik meg egyetlen örömüket, azt a klánon kívülli játékosokkal tegyék. Azok, akikről tudom, unják már ezt a jelenséget, már nem is figyelnek a guildcsetre, annyira idegenkednek tőle.
A klánból történő távozásomnak részben ez is az oka, de az is, hogy nem leszek mostanában túl gyakran online, klánon kívüli okokból fakadóan, és nektek aktív játékosokra van szükségetek. Ha még visszatérek közétek, azt 1-2 hónap múlva teszem meg, és reménykedem, ezt a problémát a kláncsetes cívódásokkal addigra sikerül rendezni. Sok sikert és kitartást hozzá, legyetek nyitottak, beszéljétek meg értelmesen egymás közt ezt a problémát. (Ha 3 embert már zavar, akkor talán érdemes róla beszélnetek, nem igaz? Talán mást is zavar már ez a dolog...)
Ég veletek, további színvonalas szerepjátékot kíván:
Impissimus
Bloodscalp Hunter
Üdv a klánnak!
Abban a reményben, hogy Kyrn tanácsos jóvoltából ma valóban felvételt nyerek közétek bátorkodom megelőlegezni a csatlakozásom a háttértörténetemmel :wink:
"Kedves olvasó!
Csak remélni merem, hogy valaha eljut hozzád ez a köteg papíros… s bár a remény csekély, mégis csak ez a halovány, árva fény maradt nekem, mely egyben kötelességem is. Cellám rácsai közt meghúzódva írok, és attól rettegek, hogy fogvatartóim észreveszik mit teszek, vagy engem is megfertőz ez a szörnyű kór! Nem tudom hogy végződik a háború, nem tudom lesz-e közölünk bárki is aki túléli ezt. A gnóm nép pusztulása a tét! Mivé lesz ez a világ, ha Azeroth legokosabb faja nem lesz többé?!! Meg fog állni a fejlődés!
Még most is megremeg a kezem, hangom elcsuklik, ha megpróbálom kimondani… Gomergan elesett! Undorító mélységlakó szörnyek szállták meg, népem javát lemészárolták, akiket pedig nem téptek szét azokat valami szörnyű kórság ragadta el! Nem csak a testüket, de az elméjüket is elrothasztotta! Gonoszak lettek, a sajátjaik ellen fordultak! Az utolsó napokban már rokonaink, szomszédaink rothadó teteme ellen harcoltunk… A barátgnőmet is ez vitte el.
Uh! Majdnem lebuktam! Írásom egy részét kénytelen voltam lenyelni, nehogy észrevegyék miben mesterkedem. Rövidre kell fogjam mert a papírosom is fogytán. Tudom gnóm intellektusomhoz méltóbb lenne, ha egy beszélő szerkezetet fabrikálnék, de itt nincs lehetőségem csak ilyen barbár megoldásokra.
De had kezdjem az elején. Kvantum vagyok, a Fantum házból. Apám a gomergani főkonsturktőr segédmérnöke. A bajok a hábórú elején kezdődtek, akkoriban még nem is sejtettük, hogy a tiszteletreméltő főkonstruktőr lesz népünk árulója. Én magam a mérnök akadémia hallgatója voltam a háború kitörésekor. Hasznos szerkezetek építésében és a gondolkozásban mindig is mi voltunk a legjobbak! Nehogy elhidd, hogy a mélyvasút a kőfejek találmánya! Bah! A törp propaganda megtévesztése az egész! Azok csak a föld túrásához értenek. Igaz ahhoz elég jól. De elkalandoztam a lényegtől… Én természetesen mint jó hazafi magas intelligenciámnak köszönhetően hamar eléretem, hogy kirúgjanak és beléphessek a seregbe. Öt évnyi szolgálat után tértem haza. Erről most nem adok számot, mindannyian tudjuk mivel jár a háború… annyit azért mondhatok, hogy a közhiedelemmel ellentétben a gnómok közül kerülnek ki a legjobb harcosok! Mivel mi minden izmunkat használjuk, köztük a legfontosabbat, az agyunkat is. Ez – különösen a hordáról – nem mondható el. Szívem szerint ledugnám mindnek a torkán a kardom keresztbe!
Hazatértemkor a főkosntruktőr már fertőzött volt a rémséges kórral, testét mechanikusan működtetett páncélba bújtatta nehogy lelepleződjön. Naphosszat azon fáradozott – állítása szerint – hogy új, jobb energiaforrást fejlesszen ki a gnóm harciszerkezeteknek. Valójában azonban egy interdimenzionális kaput nyitott, melynek működését hiába magyaráznám úgyse értenéd meg. Ezen keresztül szabadította ránk a szörnyeket, és a kórt, amit leprának neveztünk el. Elszigeteltek minket, segítség nélkül kellett szembenéznünk a veszedelemmel hazánk szívében. Csak keveseknek adatott meg a menekülés esélye és sokunk nem is próbát menekülni. Védtük az otthonunkat… hiába. Ma már tudom, hogy bölcsebb lett volna hátrahagyni mindent, menteni ami menthető és később erővel visszaszerezni szeretett városunkat.
Ki kell jutnom innen mielőtt én is megbetegszem! Ma összezártak egy alakkal, akin már mutatkoznak a betegség jelei… már egészen zöld. Undorító!
Kinn vagyok! Hála az isteneknek – akárkik legyenek is – hogy ilyen fejlett aggyal láttak el minket! Sikerült felrobbantanom a zárat. Míg kifelé menekültem több leprás gnómot is meg kellett öljek… köztük az apámat *könnycsepp a papíron* de nincs időm megállni. Talán az utolsó soraimat írom míg rohanok. Rengetegen üldöznek! El kell jussak Ironforgeba! Sosem voltam vallásos, de ha ezt túlélem lehet az leszek… "
Kvantum
Worgen
Pár példa karakter körre:
Aki szeretne ilyet, az csináljon egy művész screenshotot, és küldje el nekem :)
Dark Side Of The Moon
Worgen
Kyrn del Yvn
Abban a megtiszteltetésben részesülsz, hogy hallhatod életem történetét. Őszinte leszek, ameddig érdekemben áll. Meglehet, elhallgatok részleteket; ezeket sosem fogod megtudni.
És ha bárkinek elmondod azt, amit itt hallottál, nem éred meg a következő napfelkeltét.
Nemesi családban születtem, az Yvn családban. Anyám, kinek neve nem fontos, a fény megszállottja volt. Ennek a szellemében nevelt minket. Apám lovag volt. Nem sokat láttam, mindig a Fény valamely szeszélyes küldetésében járt. Egy lány, és egy fiútestvérem volt. Talán az ő nevüket érdemes elmondanom. Talán tiszteletből? Meglehet. Akkor még rajongtam az efféle „dicsőségteljes” eszmékért. A nővérem neve Sirn volt, bátyámé Gven.
Szüleim nagy örömére tehetséges voltam a mágia terén, úgy, mint nővérem. Bátyám lovagnak tanult, ő volt a családunk büszkesége. Én és nővérem a katedrálisban tanultunk. Mindenki tehetségesnek tartott bennünket, mindenkit megelőztünk tudásunkkal. De többet is tudtunk meg a katedrális rejtelmeiről, mint egy egyszerű diák. Mindenkinek voltak sötét titkai… legnagyobb meglepetésünkre még a kolostor mestereinek is.
Nővérem óvva intett ezeknek a megismerésétől, de kíváncsi voltam és fiatal. Rájöttem, hogy ezek a titkok sokszor keresztezik egymást, sőt! *felnevet* Így hát hamar kitanultam eligazodni az intrika szövevényes hálójában. Túl messzire mentem. Túl sokat tudtam, egyre többen kezdtek félni tőlem. Így hát talán meg sem lepődtem, amikor elbocsátottak. Indok? Hogy nem vagyok tehetséges a fény használatához. Emelt fővel távoztam, miközben az előtér berendezései fehér lángra gyúltak. Kerestem a nővéremet, reméltem hogy ő is követ. De nem. Még utoljára visszanéztem, és elkaptam a pillantását. Szánalmat láttam benne.
A következő évek unalmasan teltek. Nem kellettek mesterek, hogy egyre edzettebb legyek a fény használatában. Az emberek között is egyre elterjedtebb lett a képességem. Tudták hogy a legsúlyosabb sebeket csak én tudom begyógyítani. És én megtettem. Hogy miért? Talán régebben, mert segíteni akartam az embereken, de ez megváltozott. Most csak meg akartam mutatni, hogy meg tudom tenni. Hogyha nem teszem meg, akkor meghalnak. Az életük a kezemben van: hatalmam van. Ezt talán még saját magamnak sem vallottam be. Úgy éreztem, hogy jót cselekszem, és ez elég is volt.
16. születésnapomon együtt volt a család. Nem mintha a születésem napját ünnepelték volna, hanem a nővérem papnővé avatását. Nem bántam. Az erőm már felülmúlta az övét, ez kétségtelen volt. Hagytam, örüljön. Bátyám lovag lett, bátor és rátermett. Nővérem papnő, odaadó és ájtatos. Én, pedig rang nélkül voltam egymagamban. Irigyeltem őket, a sikereiket, s hogy megbecsülték őket. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el szobámban.
Fényre ébredtem, de nem a reggeli napsugár fénye volt, hanem tűz. Tűz égett, a szomszédos házak tüzét láttam. Sikolyokat is hallottam, és halálhörgést. Leszaladtam ház bejáratához, éppúgy, mint testvéreim, és szüleim. Felszerelkeztük magunkat, amikor élőhalottak rontottak be a házunkba. Ghoulok voltak, szánalmas dögevők. De rengetegen. Hősiesen küzdöttünk, de mindhiába. A szüleink estek el először. Majd pedig bátyám. Ketten maradtunk a nővéremmel, de a fény mágiája védett minket. Az élőhalottak viszont egyre csak jöttek. Amikor már azt hittük, vége, egy penge bukkant ki a ghoul hasából, amikor az ránktámadott. A többi élőhalott és hátrálni kezdett, és megpillantottuk a megmentőnket. Hatalmas, fekete kétkezes kard volt nálla. Fekete köpeny volt rajta, s arcát eltakaró sötét csukja. Pár fehér hajszálat láttunk kibukkanni a csukja alól, valamint pár hideg vonást.
-Kövessetek – mondta, és más lehetőségünk nem lévén, követtük.
Egy hetet voltunk a fogságában, egy különös szerkezetben raboskodtunk utazás közben. Fogvatartónk megtiltotta az élőhalottaknak, hogy bántsanak minket, mert hát mint kiderült, ő volt az élőhalott falka vezetője. Kisebb városokat voltak hivatott kirabolni, és alapanyagot szerezni. Utunk egyszer egy erdőn át vezetett, az erdő hatalmas volt. Minden percben úgy éreztem, hogy figyelnek, és egyre erősebben, ahogy az erdő mélye felé haladtunk.
Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy vezetőnk feltartja a kezét, és megálljt parancsolt. Senki sem mozdult, az egész erdő csendes volt. Túl csendes. Majd egyszer csak egy nyílvessző fúródott az egyik élőhalott nyakába, leterítve azt. A nyílvesszőt megannyi másik követte, mintegy záporozva fogvatartóinkra, hatalmas szerencsénk volt, hogy minket nem találtak el. A fekete alak kezében tűz gyulladt, és egyik fának vágta. Sikolyokat hallottam. Az első tűzgömböt még pár követte, és láttam a fáról pár alakot leesni. Majd egy éjelf lépett be a tisztásra. Kard, kard ellen. Végül a fogvatartónk összeesett, és egy csapatnyi éjelf gyűlt körénk.
Beszélgettek a saját nyelvükön valamit, nem értettük mit, de ránk mutogattak. Páran idegesek voltak, felindultan beszélgettek. Végül egyik odalépett hozzánk, és közölte nyelvünkön, hogy itt semmi keresnivalónk, és hogy kotródjunk innen, mielőtt mi is kapunk pár nyílvesszőt a torkunkba. Éhesen, és fáradtan nekivágtunk hát a visszafelé vezető útnak, szidva az elfeket, a sorsunkat, és az egész világot általában.
Hogy hogyan menekültünk meg? *felnevet* Nem tudom. Meg kellett volna ott halnunk. Beleakadtunk egy karavánba. Először örültünk, hogy megmenekültünk, de örömünk korai volt. Rabszolgakereskedők voltak. Elfogtak engem, és nővéremet, és magukkal hurcoltak. Teljesen kifáradtunk, így esélyünk sem volt mágiánk segítségével szabadulni. Ami érdekes volt, hogy egy karcolás sem esett rajtunk. Hogy miért? Egyszerű. Egyik mágus Ezüstfenyő Rengetegben hallott rólunk. Tudta milyen erők vannak bennünk, milyen erők hevernek kiaknázatlanul. Így hát hatalmas vérdíjat tűzött ki a fejünkre.
Az utunk Ezüstfenyő Rengeteg kastélyába vezetett. Új fogvatartónk egy nagy erőket birtokló mágus volt. Arugal Főmágus. Nem értem, hogy miért birtokolta a főmágus címet, hiszen már akkor is romlott volt, akárcsak a démonok. Először megtanított minket az engedelmességre. A számtalan ostorcsapás a hátamon ennek volt a nyoma. De tudta, hogy kell megedzeni a lelket, és a testet. A tudásom nagy részét tőle szereztem, így sosem tudok visszagondolni rá gyűlölettel. Na de visszatérve, ez csak a tanulásunk első fázisa volt. Amikor már elég erősek voltunk, hogy folytassuk a tanulást, elkezdett minket tanítani a sötétség tanaira. A nővérem és én külön cellában voltunk, nagyon keveset találkoztunk egymással, mégsem a távolság volt az, ami elszakította a kötődést. Sirn, a nővérem könnyen rátért a sötétség útjára. Mindig is megalázkodó, alárendelt volt. Én viszont tartottam magam a fény tanaihoz, ahogy eddig is tettem. Pedig én voltam a tehetségesebb. Ezzel természetesen végletekig bosszantottam a mesteremet, de nem érdekelt. Aztán elérkezett a nap, amelynek minden percére úgy emlékszem, mintha ma történt volna. Aznap nem a tanulótermembe kellett mennem, hanem a gyakorlószobába. A gyakorlószoba egy kör alakú terület volt, páholy helyezkedett el egyik oldalán. Ott volt mesterem. Velem szemben egy másik ajtón nővérem jött be. Tekintetünk találkozott, majd mesterem kezdett el beszélni.
Elmondta hát, hogy innentől kezdve egy tanonca lesz, ki érdemes rá. A másik meghal. Hogy ki legyen az, azt mi fogjuk eldönteni, aki élve elhagyja a helyiséget, az fog megmaradni. Reméltem hogy nővéremmel együtt megmenekülhetünk ettől az őrülettől, de nővérem csak ennyit szólt:
-Értettem, Aurgal mester
És nekem támadott. Könnyűszerrel védtem a támadásait. Jó volt, de nem elég jó. Egyre intenzívebben támadott, de a fény erejével megvédtem magam. A sötétséget kioltotta a fény. Láttam rajta, hogy fárad. Még percekig folytatódott a csata, de aztán végül meguntam, és egy szent csapással a földre terítettem. Letérdeltem hozzá, és beszélni kezdtem:
-Sirn, mondd miért tetted ezt? Miért akartál engem megölni? – kérdeztem
-Kyrn… sajnálom. Bolond voltam. Elmémet úgy látszik, elhomályosították a Sötétség Tanai, nem voltam már többé a magam ura. Sajnálom, úgy remélem, hogy jóvátehetem ezt. Belátom… tévedtem – mondta ő.
-Nem. Te csak gyenge voltál – mondtam, és éreztem, hogy elönt a harag. Megidéztem életem első árny-nyilamat, és kioltottam nővérem életét.
A következő évek tanulással teltek el, megtanultam, hogy használjam a hatalmamat, hogy legyek ura a körülöttem lévő dolgoknak. Egyre jobban megértettem, mit akart nekem tanítani Arugal, és egyre jobban hasonlítottam rá, mint régi önmagamra. A mesteremmel végül saját gyengesége végzett. Azt hitte, bízhat bennem. De tévedett. Amikor úgy éreztem, hatalmam teljében vagyok, egy alkalmas pillanatban tőrt mártottam a szívébe. El sem hitte, hogy megtettem, de végül kesernyés mosolyt láttam átsuhanni az arcán: Sikeres volt a kiképzésem. Majd bambán bámulta ahogy lelke kitör testének fogságából.
Ennyi lenne hát. Ami ezután történt, nem túl érdekes, de ha kíváncsi vagy rá, kérdezd végig a fogadókat, néhány bolond biztos hallotta mi történt. Most pedig távozz.
Dark Side Of The Moon
Worgen
Üdvözlet
Ami azt illeti, úgy néz ki hogy csak én ismerem behatóbban a programot, amivel a karakterköröket lehet készíteni :) persze ez nem gond, a régi klánomban is megcsináltam mindenkinek, aki igényelte. Ha szeretnél karakterkört, akkor csak küldj el egy screenshotot nekem msn-en vagy e-mailban, és megcsinálom hamar.
És az előtörimet is megcsináltam. Remélem nem lett rossz :)
Dark Side Of The Moon
Defias Thief
Üdv Klántársak!
Olvastam az ötletet a karakterkörökről. (Arról, hogy egy karakterkörre kattintva bejönne pl az előtörpénet). Na, akkor írok.
Nagyon zsír a gondolat szerintem, motoszkált már valami az én fejemben is, de nem mertem leírni, mert már így is sokat írtam, igénykedtem. De ha homár, legyen kövér, szóval. Nem lenne rossz, ha nem köteleznénk az oldal majdani regisztrált tagjait a karakterkör használatára. Lehet, hogy nem mindenkinek jönne be, ha kreálnia kellene egyet. Legyen elégséges egy karatkternév megadása, és ha valaki akar hozzá képet, karakterkört adni, az majd megteszi. Ha ez technikailag megoldható. De gondolom az.
Másik ötlet. Ne csak előtörténet legyen. Ha valaki akar a karakterével naplót írni, akkor azt szintén tehesse meg. A netes naplók (blogok) egyre népszerűbbek, a fantasy meg virágkorát éli talán, hát gyúrjuk össze a kettőt, ha valakinek van vénája az ilyesmihez. Hangsúlyozom, ezek mind ötletek, főleg azoknak szólnak, akik a honlapot majd megcsinálják. De azért érdemes elbeszélgetnünk erről...
Nagyon sokan vagyunk tagjai a klánnak, és nagyon kevés előtörténet olvasható. Félszáznyian elmúltunk már, de alig pár előtörténetet láttam itt, és ebből a csekély mennyiségből kettőt én írtam. Kérdésem az az, hogy akik még nem tették fel az ővékét, azok megvárhatják-e ezzel a honlap elkészültét, hogy ne kellejen kétfelé írniuk. Másik kérdésem ezzel csak valamennyire függ össze. Mikor lesz kb kész a lap? Tudom, hogy nagy munka, sok megbeszélnivaló van addig, ez a kérdés nem is sürgetésileg lett feltéve, hanem egyszerű kíváncsiság. Mert ha hosszú idő, míg elkészül, akkor kellemes lenne, ha mégis ide tennék fel az eddigi elmaradók az előtörténeteket. Írói-olvasói énem már alig várja, hogy jó kis sztorikat olvashassak :lol: :lol: :lol:
Még volt sokminden, de nem akarom most itten leírni, majd párbeszédekben tisztázom azokkal, akiket érint, mert kényes is lehet a téma, azt hiszem.
Szokatlan' rövid hozzászólásom végeztével üdv mindenkinek!
Csongusz
(Carta)
(Cavaliere)
Scarlet Crusader
Izééé...te ugye páncélkovács vagy és Phantom Bladet nemtudsz? :(
Murloc
Ez az MSN dolog jo otlet tenyleg kellene mar.Honlaphoz en egyaltalan nem ertek de teny hogy sokat dobna a dolgon. A karakter Kep-elotortenet jo otlet szerintem.Lassan tenyleg elkeszulok a listammal es mindenki megnezheti hogy mit tudok gyartani es mi kell hozza.
Ugy gondoltam h targy neve armor ero stam stb..milyen plusszt ad alatta meg szamokkal az ertek.Fegyvereknel hasonlo csak nem armor hanem sebzes. Melle leirnam melyikhez mi kell.Bar ugy gondolom ezt mas is megcsinalhatna es akkor ha valakinek kell valami csak megnezi az adott forumon ki mit tud.Nekem mostz 249 a kovacsolasom de lesz meg tobb is:)
Hajra Dark Side of Moon!
meg egy dolog:kellene meg nehany aktiv RP jatekos valahogyan hirdetnunk kellene magunkat.minel tobben vagyunk annal szinesebb a jatek.