Nola kalandjai | WoW-Hungary

Varázsszövő
Southsea Pirate

705 hozzászólás

Sziasztok!

Elég rég jártam erre, gondoltam, megosztom veletek aprócska történeteimet, aminek a főszereplője a Fény királysága klán "kishúga", Nola Smiling

Nem egybefüggő regénynek szánom, inkább kisebb kalandoknak, majd meglátjuk, mi lesz belőle. Mivel az említett személy egy tizenkét éves kishölgy, ezért az írás hangneme, stílusa nem lesz durva, remélem, nem lesz egyeseknek probléma Smiling

Nola kalandjai

Viharvárad

Forró, nyári nap köszöntött Viharváradra. A városlakók visszahúzódtak házaikba, csak egy-két árus és néhány szeleburdi gyerek lézengett az utcákon. A park zöld gyepén egy kislány suhant át szélsebesen, egy fiú követte. A lány sötétszőke haja szinte repült mögötte, vékony társa alig bírt lépést tartani vele. Az egyik ház sarkánál megálltak, és óvatosan kikémleltek.
- Nola, haza kellene mennünk – suttogta a kisfiú. Barna kefehajából csorgott a verejték, és erősen lihegett.
- Betojtál? – incselkedett vele Nola. Haját lófarokban viselte, szürkéskék szeme csillogott, és úgy tűnt, hogy egyáltalán nem fáradt el.
- Dehogy! De te is tudod, milyenek ezek a druidák. Maldryntól mindig kiráz a hideg, ha rám néz – felelte Brandon, és a park közepén álló szökőkút felé pillantott. Egy árva lélek sem tartózkodott a közelben.
Ezt a városnegyedet leginkább druidák lakták, akik nem tűrték, ha mások a természettel gúnyolódtak, de leginkább a szökőkútjukra voltak érzékenyek. Valamilyen ismeretlen anyagból emelték, háromszintes, csodálatos műalkotás volt, tetejéről kristálytiszta víz csorgott le az aljáig. Embereknek tilos volt a vízhez érniük, de Nolát már régóta hajtotta a kíváncsiság, hogy mi lehet olyan különleges a gyönyörű vízfüggönyben.
Jól emlékezett a napra, mikor megkérdezte az egyik druidát a szökőkút titkáról. A kérdésére válasz helyett csak egy szúrós pillantást kapott, így jobbnak látta elsomfordálni. Azonban nem hagyta nyugodni a dolog, ezért eltervezte, hogy az egyik forró délutánon, mikor a druidák sem tartózkodnak kint a parkban, megmártózik a tiltott vízben. Megkérte legjobb barátját, Brandont, hogy tartson vele, és bár a fiú az elején kissé vonakodott, végül őt is legyűrte a kíváncsiság.
A parkig gond nélkül eljutottak, és ahogy várták, teljesen üres volt.
- Ha elkapnak, a te lelkeden szárad az egész! – Brandon hangja idegesen csengett.
- Nem fognak elkapni, nyugi – nyugtatta meg Nola, és kisurrant az árnyékból. A fiú egy pillanatig habozott, majd utána indult. Nola már majdnem a szökőkútnál járt, amikor utolérte. Megálltak a kétszintes lépcső aljában, és a vízen megcsillanó napsugarakat nézték.
- Milyen szép! – ámuldozott Brandon.
- És milyen kellemes lehet ebben a melegben! – vigyorgott a lány, majd felment a kút pereméhez, és belenyúlt a vízbe. – Jó hideg.
Nola átlendült a kőperemen, és hangos csobbanással vetette bele magát a vízbe. Felsikkantott, mikor felhevült bőre hozzáért a jéghideg hullámokhoz.
- Gyere már! - kiáltotta a fiúnak, és kifröcskölte rá a vizet. Néhány másodperc múlva már önfeledten pancsoltak a kútban, ügyet sem vetve a körülöttük fekvő világra. Egy hangos kiáltás szakította ki őket a játékból.
- Átkozott kölykök! Kifelé onnan! - A gyerekek ijedten néztek fel, és meglátták, hogy Maldryn siet feléjük. Villámgyorsan kiugrottak a szökőkútból, csuromvizesen iszkoltak a park kijárata felé, de a druida hosszú lábainak köszönhetően utolérte, majd megragadta őket. - Nem megmondtam, hogy...
Nem tudta befejezni a mondatot, mert váratlanul iszonyatos üvöltés verte fel Viharvárad csendjét. Szinte azonnal felharsantak a város kürtjei, és mozgolódás támadt. Ajtók csapódtak ki, emberek néztek ki az ablakokon, katonák rohantak a kikötő felé. Nola a druida zavarát kihasználva kitépte magát a karjai közül, és rohanni kezdett.
- Fuss, Brandon! - kiáltott hátra, mikor kiért a katedrálishoz vezető utcára.
Hirtelen megtorpant, amikor árnyék telepedett a városra. Megfordult, felnézett, és elkerekedtek a szemei. A kikötő fölött egy hatalmas sárkány lebegett, fekete bőre széthasadozott, a repedésekben izzó tűz bugyogott. Kemény pikkelyeinek nem árthattak a balliszták lövedékei, ügyet sem vetett rájuk. Rettenetes pofáját kinyitotta, és forró lángsugár tört ki a torkából. A tűz beterítette a parkot, azonnal felperzselve mindent, amihez hozzáért.
- Brandon! - sikoltotta Nola, és egy lépést tett a lángtenger felé, de ebben a pillanatban elérte a hőhullám, és keményen a földre taszította. Résnyire nyílt szemein át látta, ahogy a lény átrepül felette a kapuk felé, majd mindent beborított körülötte a sötétség...

topik Mists of Pandaria

talán azért mert már lejárt loreilag? deathwing halott akkor meg már semmi értelme ott is cataclysmet csinálni. egész eastern meg kalimdor lejárt loreilag. erőforrás miatt persze nincsenek updatelve ezt megértem.

óó ideis betrollkodok Laughing out loud

Gondolatok:Nincs bétám sajnos, így területekről egyebekről nincs még véleményemA hunter min. range törlésnek örülök, a melee fegyverek elvételének.. hát nem is tudom...területek jól néznek ki, de lore-ban nem tudom milyen főellenségeket tudnak berakni... (garroshank viszont nem örülök as vérbeli allis)

topik Játékok - Jön! Jö...

Na kérem, a Torchlight 2 bétát is kijátszottam amíg csak lehet (első fejezet vége) és azt mondom, hogy nem kell szégyenkezni a D3 mellett sem. Kifejezetten élvezetes játék. A grafika lényegében maradt hasonló, mint az első részben, szép színes, hangulatos Smiling

Szerencsére ez már nem csak a bányában játszódik, így a helyszínek is változatosak.

#7 | Varázsszövő válasza Delfi #6 üzenetére

új
privát

2011-07-06 13:01

Semmi gond nincs vele, pusztán nem akartam angol szót a történetbe Smiling

#6 | Delfi

2011-07-06 11:51

Delfi
of the Shattered Sun

5561 hozzászólás

Nekem is tetszett, de komolyan nem értem, mi a gond a Stormwinddel?

Akárki is lopta el a hitelkártyámat, kevesebbet költ, mint a feleségem.

#5 | Varázsszövő

2011-07-05 20:06

Köszönöm a véleményeket. Őszintén szólva néhány véleményre vártam, de így már látom, hogy megéri folytatni :)

#4 | Krampács

2011-07-03 19:42

Krampács
Worgen

142 hozzászólás

Ez nagyon jó írás volt, egészen a legvégéig nem is számoltam vele, hogy egy kataklizma előtti írásnak készült volna Smiling

Twilight Vanquisher Nael, the Light of Dawn and Archbishop of the Alliance
Elder Rimsey, Member of the Earthen Ring and Defender of the Alliance
-Oh, I'm just a social drinker. Every time someone says, 'I'll have a drink', I say, 'So shall I'!
-Known for drinking ale and beer in surplus amounts during peace, dwarves have affected the Alliance's style of culture.

#3 | chypress

2011-07-02 22:25

chypress
Murloc

39 hozzászólás

Tetszett

csak annyi a gondom hogy a cím "Nola kalandjai!"... szóval VÁROM A FOLYTATÁST! (ha lesz és remélem hogy lesz) Laughing out loud

hajrá

#2 | Orsforizs

2011-06-19 12:36

Orsforizs
Black Temple Guard

2532 hozzászólás

Ehhez én sem tudok semmit hozzátenni. Tetszik a stílus, amiben írsz, a választékos megfogalmazás, a történet és annak felépítése, a csattanó (?) / befejezés nagyon ott van, sikerült a végén egy drámai hangulatot teremtened.

Szép munka!

The roots will heal in time... as will the entire world. The sacrifices have been made. Just as the orcs, humans, and night elves discarded their old hatreds and stood united against a common foe, so did Nature herself rise up to banish the Shadow...forever. As for me, I came back to ensure that there would be a future, to teach the world that it no longer needed Guardians. The hope for future generations has always resided in mortal hands. And now that my task is done, I will take my place...amongst the legends of the past.

#1 | moki1103

2011-06-19 12:17

moki1103
Gnomeregan Exile

220 hozzászólás

Tetszett nekem ez a fogalmazás jó érzéked van hozzá mint mindig. Sajnos építő jellegű kritikát nem tudok felmutatni mert számomra über volt Laughing out loud

Várom a következőt.!

"You're not prepared!" /Illidan Stormrage

Hozzászólás megjelenítési lehetőségek