(( na most tudtam volna írni, de láttam, hogy páran még nem reagáltak rám, ezért türelmesen várok, és forgatom szemem, és fejemben a gondolatokat :roll: ))

Avelin megunta a könyvet, ráadásul nem is segített neki a doboz kinyitásában, így felment a szobájába. Bezárta az ajtót, bár tudta, hogy ez nem sokat segít. Egy ilyen rozoga ajtót még én is be tudok törni... Körbenézett mit tehetne hát ha rátörnének. Elsőként kivette hüvelyéből a kardját. Nem sok mágus hord kardot. De ez a kard más. Egy zsibárustól vette 3 aranyért, hiszen nem tudhatta milyen ereje van ennek a kardnak. Volt már több harcosnál is akik raóendre jól kinéző kék derengése miatt vették meg. De egy idő után visszavitték mondván, hogy egy tőr jobban segííti őket a harcban. De Avelin tudta milyen ez a kard. Megvette és most az övé. Ágya mellé tette a kardot, hogy bármikor értenyúlhasson. Avelin rövidesen elaludt, de az azúr máguskard tovább világított mellette...

((Azuresong mageblade ezt hogy forditsam??? azúrének máguskard mégse lehet hogy hangzik mar az..... átfutott méh agyamon az éneklő azúr máguskard de az is hujen hangzik...))[/i]

ElBacso kicsit furcsállva nézte a mellé ülő Forsakent, de mikor meglátta a botját, tudta, hogy ő is a mágusok közé tartozik. El-nek csak egy régi botja volt, a legtöbben sétabotnak nzték, de még sosem hagyta cserben az öreg varázslót. Majd azon is eléggé meglepődött, hogy ismeri a közös nyelvet - bár ElBacso is ismerte, egy könyvet is írt róla ami sok bajt okozott már neki, de néhány jó dolog is járt vele - és rumot iszik. Rövid hezitálás után azonban megszólította az idegent, miután befejezte rajzát az eleinte izgalmasnak látszó, ám meg sem történt troll - árnyelf párbajról.
- Mi szél hozott erre a vidékre, ahol csak a madár nem jár, mert nem fér már be a kocsmába? - Bár ha lenne pénze, ez a Jim még egy madarat is kiszolgálna...

Demonspirit a jó üzlet után elégedetten tért vissza pulthoz.Mielőtt még leült volna mégegyszer megkérdezte:-Kell még valakinek rum még van 6 flaska és csak 10ezüst darabja? Aztán leült és ivott egy korsó sört,ezt már rendelte nehogy a goblin mondjon valamit.Szépen lassan kortyolgatta a sört és várt a vevőkre.

((roge' lead :roll: ))

((Na figyeljetek... itt nem az a lényeg, hogy ha történik valami, te egyböl reagálsz rá. - Gondoljatok bele, tomii bebaszna egy tüzgolyót a kocsma közepébe, akkor úgy történnének az események, hogy x pofáncsapná, ö visszaütne, aztán megint x, majd megint tomii? Nem. Reagál x, majd y, aztán z. De mindez majdnem, hogy egyszerre történik. - Érthetö mit akarok mondani? :) Ja, és bohmbali, kérhetek valamit? dupla zárójelet használj kérlek, és a smiley-kat se azokon kívül írd, köszönöm. :) Elnézés ezért a hosszú off szövegért, de ma már írtam, s nem szeretnék még1* - nameg ahhoz ihlet is kéne :lol:))

Avelin beleegyezett az üzletbe amit a gnóm ajánlott neki. A másik potenciális vevőnek ezt mondta:
*-Nem is gondoltam volna hogy emlékszel még a közösre! De ha gondolod neked is megírom a receptet ugyancsak 20 ezüstért.
Anya büszke lenne a receptjére..ha nem lenne már élőhalott...
Ekkor belépett még egy hulla. Na lassan hullaház lesz itt. Furcsa derengést vett észre körülötte, s azonnal tudta hogy jéggát veszi körül. Micsoda béna egyetlen tűzgolyócska leolvasztaná...
Miután a másik élőhalott is kifizette neki a 20 ezüstöt kivet egy szobát, felment lecuccolt, majd leült az egyetlen üres asztalhoz, elővett pár könyvet és olvasni kezdett...

((héé nem irjal a nevemben!!! amugy siman belementem volna.....LÉCCI LASSABBAN))

((remélem lehet :wink: ))
A mágus épp kifúja magát, mikor a pultnál lévő egyik pöttöm emberszerű lény - tanulmányai szerint gnóm - látván a vele szemben álló mágusnő tűzlabdáját, inkább odébbállt. Sóvárgó tekintetét a belépő idegenre szegezte, majd követte, ahogy leült. Kicsit gondolkozott valamin Ki tudja mi minden fér bele ezekbe a kicsi fejekbe...túl sok gonoszság és ártás az biztos... Majd lassan, a forsaken legnagyobb meglepetésére - melyet gondosan eltitkolt, ahogy vékony sálát felhúzta orra vonaláig - pontosan az ő asztalukhoz lépegetett. Furcsa volt látni a szemében az elszántságot, hogy milyen bátor, és közvetlen. Amint odaért megszólította a forsakent - a gnómok tipikus magas, ám barátságos hangján - üzletet ajánlva neki. Egy különleges rumot akart rátukmálni. A mágus végigmérte a furcsa szerzetet, lassan a poharára nézett, mely már kiürült, majd lejebb engedte álláig a sálát, s - bár írtózva a nyelvtől de - igenlő választ adott a KÖZÖS((common)) nyelven, s mutatva elszántságát, talárja redői közül előhúzott 20 hideg ezüstérmét, amiket az asztalra rakott. Ahogy elengedte a pénzérméket, követte a gnóm tekintetét, mely kezére szegeződött. Csontos ujjai kilátszottak a kesztyű végén, s enyhe hideget sugároztak szét az asztallap mentén.
-Kettőt is adhatsz - formálta a szavakat lassan, és érthetően. Ügyelve a helyes kiejtésre, hogy nehogy félreértse a kis lény.

Avelin beleegyezett az üzletbe.Így Demonspirit kifizette a 20ezüstöt amibe megegyeztek.Látván a belépő idegent gondolta talán végre sikerül eladni egy kicsit a spéci rumomból,odalépett és finoman megkérdezte:-Nem vennél egy flaska jóféle saját rumot tőlem mindössze 10ezüstért?

((Nem lehetne úgy,hogy akkor írunk,ha válaszolnak nekünk vagy valaki akar tőlünk valmit? :?: 8) 8) 8) 8) 8) 8) 8) 8) - szerk by Wolverine; pls, a jövőben így... és fogadd meg Ark tanácsát, nem kell azonnal ereagálni, ez nem guildchat :roll: ))

Nem emlékezett valamikori emberi nevére, így mindenki csak Misztikusznak hívta. Barátai és ellenségei - akik ismerték nevét a warsongi ütközetekből - egyaránt.
Forró nap enyhe éjszakája volt Barrensen, ahogy a mágus nekromantikus lován nyargalt, hogy Tabethát megkeresse. A percek óráknak tűntek, az órák lassan cammogtak, ahogy a bogarak, melyek nem futottak szét lova lábai elől. Nem szeretett a síkságon utazni, rendkívül unalmas, és sivár élmény volt. Elgondolkozott a küldetésen amit kapott, s -mintmár oly sokszor- megvetéssel gondolt a nő lakóhelyére, a bűzös mocsárra. Miért is kell pont egy mocsárban élnie? Őrült ez a boszorkány...ám zseni is egyben...kár hogy olyan kevés választja el a kettőt egymástól. Tabetha gyakran lépte át ezt a határt. A lassú idő most mégis gyorsan szaladt, s mikor újra megnézte térképét a helyes irány ellenőrzésére, már sötétedett. Lassan balra húzta lova kantárját, s lefordult a mocsárba vezető útra. Rég járt erre, így meglepetésként érte a kocsma, mely azelőtt nem volt ott a hegy árnyékában. Miért is ne? Lehet találok valakit, aki hajlandó társulni velem a közös zsákmány reményében S visszagondolt azokra a kalandorokra, kikkel azelőtt a mocsár szélén találkozott, majd hatoltak be együtt.

Lassan lefékezte száguldó lovát, mikor egy, a mocsárból kifele rohanó alakot látott meg, akit valami sárkánykölyök vett üldözőbe. Látta az őrült rohanást, a száguldó lényt, s megesett a szíve a fiatal sámánon. Leszállt hát lováról, s biccentett a sámánnak, hogy segíteni fog. Mormogott pár varázsigét, miközben kezei körül -a szokottnál is - hűvösebb levegő áramlott, majd zúzmarás kristályok tömege hagyta el lendülő kezét. A kissárkányt fejen találta, mely ernyedten hullott a földre. A sámán meghajolt, majd megnyúzta a sárkánykölyköt. Az ork mégegyszer köszönetett mondott, farkassá változott, s visszanyargalt a mocsárba.

A mágus elvezette lovát a fához, s szemügyre vette a többi hátast, miközben ő is kikötötte lovát.hatalmas egy jószág ez a kodó...biztos taurené. Lovak...még élők, emberek is lesznek benn...Felnyergelt párduc? Ilyet se látni mindennap. Elnézett a fa túloldalára is. Valami robogó robotcsirke, puha üléssel. ElmosolyodottGnómok, nem is egy...ez érdekes kis társaság lesz. Levette lováról a kékeslilán izzó mágusbotját((Staff of dominance-ot tessék elképzelni, sajna nemtom eléggé körülírni :oops: )), s rátámaszkodva az ajtóhoz lépett. Lelkiekben felkészült a színes társaságra, s lassan nyitotta ki az ajtót. A hűvös levegő beáramlott az ajtón, mely pajzsként vette körül a mágust, s ahogy beért, a füstből kicsapódott a pára. ((Gyűrűk ura->ahogy a nazgúlok mennek be a kocsmába az első részben)). Lassan belépett, s megvárta míg az ajtó is becsukódik. Ezalatt felmérte a társaságot, s következtetései helyesek voltak. Odament a pulthoz, s megvárta míg egy kormos, mindenféle szerkentyűkkel hadonászó gnóm megbeszélt valamit a pultossal. Italt kért, kivett egy szobát - a hideg érméktől megborzongott a goblin, ahogy kajánul rátette kezét - majd a langyos sörrel együtt elindult egy rokonszenvesnek tűnő forsaken felé. Testét mindenhol fedte sötétkék talárja és köpenye, nemlátszott ki halvány bőre. Fején ékkővel berakott fejpánt volt, mely mellett kócosan lógott lefele fekete haja. Szagát bűbájjal tartotta kordában. Úgytűnt itt is bevált, hisz nemlátott fintorokat az arcokon. (eddig) Úgytűnik túl hatásosra sikeredett ez a belépés. Gondolta. Mivel nemszerette a feltűnést, egy tanultabbank tűnő forsakenre nézett, aki gyors körmölésből pillantott fel. Szemkontaktussal jelezte, hogy szeretne asztalához ülni. Fajtársa tekintetében mintha beleegyezést látott volna, így nemvárta meg, míg netán meggondolja magát, hanem leült az asztalhoz. Lassan belekortyolt az időközben hideg kezétől hűvössé vált italba, s úgy helyezkedett el, hogy lásson minden eseményt ami a kis helyiségben történik.

(( Szintén kezdő RPs vagyok, csak hallottam a papíros szerepjátékról, de csomó "lapozgatós" könyvet olvastam ált. iskolában. Remélem azért elfogadhatóra sikeredett :roll: ))