kedves basareneki
amig várok bgre, 50+os zonákba elszoktam menni allysokat olni. velem szembe jott egyik allys haverom, integettunk egymásnak, folmentunk ventrire és elkezdtunk beszélgetni. o (lvl60 warrior) az arra járo hordásokat olte, én meg az arra járo allysokat. nem ti voltatok az elsok, sem az utolsok akiket megoltem ott akkortályt, de aki arra képes volt, hogy nem az uton éledt ujra vagy lehetoleg a legmesszebb tolem azután nem oltem meg masodszorra. érdekes modon ezt a legtobben ezt felfogtak es azoknak miutan resselt csak integettem.
csak akkor cc-zek ha nagyon felidegesitenek.

Blackk

Azt felejtettem még el, hogy Bocsánat amiért beszemtelenkedtem a Klánotok Topicjába. :) (amúgy véletlenül nyomtam rá, nem szoktam én olvasgatni minden klántopicot...)

Razak: bárcsak igazad lenne. amúgy amikor néha havernál vagyok, és esteleg egy raidon vagytok, és hallom a nagyokat a klánból, akkor tényleg azt mondom, hogy ez a klán Jó! ám a gond ott van, hogy a klánotok nemcsak ezekből a jómunkásemberekből áll, akik teljesen kultúráltan játszanak, és felnőtt módjára reagálják a dolgokat, hanem igeni svannak kis csírák, sajnos elég sokan, akik meg még nem elég érettek ahhoz, hogy az ilyet megértsék. pl megyek 51es haverrel Arathiban, mert segít nekem Stromgarde keepben. jön egy 38as tauren driuda. elmegyünk mellette, nem baszogatjuk. bemegyünk az erődbe, erre 5 perc múlva ki jön, a druida egy szép nagy csapattal az oldalán... pl ez egy tipikusan olyan eset, aahol a druida szellemi szívvonala sztem a 10évest sem éri el. Nem HUN Corpos volt, de nálatok is van sok ilyen, meg persze az allinál is, és nem is azért írtam azt tegnap, hogy papoljak itt, hanem egy tanácsot adtam, hogy lehetnétek olyanoko tényleg, akiket azért emlegetnek mindig a hun csatin, mert milyen dicső, meg jó klán, nem pedig azért, mert már megint nem tudtatok elmenni egy mobozó 26os mellett. Épp ez az, amit Ragály is említett:"Nem kenyerünk a low level kill, de ha olyan helyen vagyunk (pl. wetland 4. sárkány onyxiához) és látunk egy alit akkor levágjuk és megyünk tovább."
érdekes módon, ha én el tudok menni egy alacsonyabb hordás mellett, sőt, még ha úgy adódik, akkor segítek is neki, akkor szerintem nektek sem esne le a gyűrű az újjatokról, ha mutatnálok annyi emberséget, hogy nem baszkuráltok ilyen helyzetben, meg olyan csatákba mentek bele, ahol szvsz legalább egyenlőek az esélyek.
na mind1, én nem tudom megváltoztatni a klánotokat, nem is akarom, de ezen jó lenne ha elgondolkoznátok, és nem mellébeszélnétek, mint ahogy itt az előző levelemnél tettétek. Mert nekem aztán tényleg 8, hogy miként néznek rátok az allik, ez a ti érdeketek lenne. de ha nektek jó, hogy mindenki lámának tart titeket, akkor csak így tovább, kurvajók vagytok.
Őszintén szólva csak tényleg ezt a pár normális embert, akit ismerek, azokat sajnálom...

Kedves Razak

Jól eső lenne, ha némiképp olvasnál is a sorok között s felfedeznéd azok, valódi jelentőségét.
A World of Warcraft ,s nem World of Puszinyuszik már nevéből következően nem csak egymás szeretgetésére találták ki. Bár lehet azt is csak nehéz…
Tudod, van két Frakció s ott lehetőséged megválasztani, Good or Evil az hogy a frakciódon belül melyiket képviseled egyedül a te döntésed.
Viszont garantálom hogy még egy szende jellemű karakter is néha megelégeli az másik fél, olykor őrületbe kergető játék stílusát… s ahogy lenni szokott megy akkor az öli hari kölcsönösen oda vissza hogy a végén azt sem tudod ki kezdte s kinek nagyobb az elvileges sérelme…
Személyes kis szintem ellenére is elég tapasztalattal bírok, hogy tudjam becses magyar klánok neve talán azok népsűrűsége miatt eme serveren is ott feszít a ranglista elején, brutális (jk) lehentelésében… Kivételnek Respect / Re.Be. /

„Jaj hányszor is volt, hogy kedves tagjaitok és sok más kedves Hordás bácika, nénike oly kis törékeny csacska Elf Druidám „békés” mobozás közben élvezettel meggyilkolták, megtiposták elhullott testét megköpködték s többszöri próbálkozását az életre s a küldetés befejezésére, lehetetlennek tűnőnek tettétek… Hányszor kellett a világ másik feléről kosza eltéved lelkének földi maradványaihoz visszamennie. Sajnos, az hogy sokáig volt kitéve a káosz örvényének ekkor mi a magasban látszott egész világot magába rántani, bölcselése felett, úrrá lett a bosszúvágyból formált fegyver minek segítségével akart túl lenni az ő felette vétkezőkön… „

De ez mind csak egy dolog… a lényegesebb az hogy tudatosan választottam a PvP servert, nincs jobb mint kitéve lenni folyamatosan veszélynek és élvezni ahogy lehet küzdeni dolgokért s nem eléd teszik s unalomban egyszerűséggel tiéd lesz…
Nekem siker élmény az ha megölök egy hordást, s nem azért mert utálom hanem mert ő a játék beli ellenségem, s lehet közben simán a testvéremmel ökörködök mert ez ha nagyon jól is de még mindig egy játék és veszíteni s nyerni is tudni kell benne.
Imádom mikor szinte őrjöngök hogy vááá … horda megint …. De tudom ők is ha én teszem ezt … velük lehet úgy is nézni, hogy motiváljuk egymást a GG re

De azt tudom a játék lehetőségeit lehet alattomos módon is kihasználni, s lehetetlenné tenni azt pl egy unszimpi gnóm számára vagy egy sárga fogú (igettt) Orc számára
Néha olyan jó gonosznak lenni, s néha nagyon jó nemesnek lenni és szemet húnyni a tettek felett s akkor erőt bizonyítani mikor más nem.

Volt már hogy saját testemmel védtem meg egy Taurent, (mert nagyon szimpatizálok azzal a fajjal) igaz az még nagyon az elején volt és rá kellett jönnöm, hogy azok közt is találtam magamnak kos karit de hát üsse kő imádok ölni és halni veletek mert ez a játék csak azért ilyen jó mert együtt szenvedhetünk küzdhetünk és célokért vagy azok elérésért küzdhetünk, élhetünk, halhatunk egymás oldalán.

Campelni szoktam személyem kicsinyessége miatt is, hogy hajtja sokszor a bosszú, de ezt Druidához hűen lvl -esedésemmel is leküzdöttem ( mert még mindig a belső démonaink a legnagyobbak… )
De volt jópár alkalommal s itt nem a többön kevesebben van a hangsúly, hogy velem tették ezt vagy én mással.. ez nem bűn szíve joga mindenkinek.

Ugyanúgy, mint az hogy hogyan szeretne fantáziát vinni a gambe társainka és egy vélt törtétnés alapjához köti megalakulásást vagy valós tapasztalatok vezetik egy a lényeg érezd azt mikor belogolsz van valami miért, érdemes harcolni, és van akiért érdemes meghalni ott (egyrészt azért mert halhatatlan vagy s újra tudsz éledni bizonyos határokat figyelembe véve.. még se lehet mindenhol temető) akkor neked nem fog csalódást okozni a game.

Klánomat szerintem meg nem hazudtolom meg felszólításommal, s rajtuk ál mit tesznek mert a soraim közt not just only az szerepelt de minedegy :) emlékszel egyszer AvalonSenpai igazságos de kegyetlen halállal lesújtó kezei egyszer téged is elérnek ha célja elé állsz…

De hozzá Fűzöm Tauren bácikat nem szeretek bántani a bölcsesség s nemes lélek sugárzik mindegyikből…. Druida bélieket s Shamanokat nem tudnék bántani köztük, úgy hogy azt élvezném…

Mókás szitú moongladben … megyek a Tauren gigasztikus Bácikához és erre akarom üdvözölni s puszikázni meg minden nyálas ökörség ere meg kijelölve automata helpel el kezdtem ölni szegényke meg is haltam ő is mert még kicsi volt én meg mert túlerőben voltak az őrök…

De utána ismét feléledve tudattam vele, hogy sajnálom emottal, és hapy party volt táncikáltunk és komótosan elhalad én meg tovareppentem a griffel…

Én minden kellemetlenség ellenére is imádom a gamet mert rengeteg jó dolgot tapasztaltam benne és mi a legfontosabb, barátokra leletem itt is: )